Hasznos Miklós (KDNP)
DR. HASZNOS MIKLÓS, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm. Az igen széles hallgatóság egy része, ha nem tanúsít érdeklődést, bízom abban, hogy talán majd elolvassa a jegyzőkönyvet; de ha ezt sem teszi, akkor azt hiszem, kezdünk hasonlítani az annyiszor megcélzott nyugati parlamentekhez. Ott nagyon sokszor előfordul, hogy a pulpitusnál lévő előadón kívül alig lehet hallgatóságot találni. De az biztató, hogy legalább az érintett tárca vezetője itt van.
Ez a javaslat tehát elsősorban olyan dolgokra koncentrál, amelyek a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok következtében magának a tárcának a fontosak. Többek között ezért maradtak ki belőle olyan lényeges kérdések, mint a vizek mennyiségének és minőségének védelmével összefüggő feladatok.
Ezzel kapcsolatban maga a törvényjavaslat csupán annyit tartalmaz, hogy az e törvényben nem szabályozott követelményekről és feladatokról valami külön törvény fog majd rendelkezni.
Ha ez nincs benne a környezetvédelmi törvényben, nincs benne a vízgazdálkodásról szóló törvényben, akkor vajon milyen törvényben lesz benne? Ezen megfontolások alapján azt is meg lehet állapítani, hogy a törvényjavaslatban mi a fontos a vízügy számára, de azt is meg kellene tudni állapítani, hogy a parlament számára ezek-e a fontosak, vagy talán kellő fontossággal bírnak azok is, amelyek nincsenek benn a javaslatban.
Ilyen a vízkészletek védelmének átfogó szabályozása, a vízügyi és tágabb értelemben vett környezetvédelmi feladatok egyértelmű rögzítése, összefüggései és elhatárolásuk.
(11.50)
A víz mennyiségi és minőségi védelmének a törvényben való szabályozása nélkül szakértői megállapítást idézek, amikor ezt mondom illuzórikus vízgazdálkodási törvényről beszélni. Ugyanis a vízgazdálkodásról szóló törvénytervezet nemcsak a vízgazdálkodás mennyiségi és minőségi védelmét nem említi, de magát a vízgazdálkodás feladatait és a vízgazdálkodás tervezési rendszerét sem.
A tervezetnek tehát mint említettem az a fő hiányossága, ami nem szerepel benne. Ilyenek többek között a felszíni és a felszín alatti mennyiségi és minőségi előírások, a vízkivétellel vagy -bevezetéssel járó és a mederbeli vízhasználatokra vonatkozó sajátos rendelkezések, a vízgazdálkodás tervezési rendszerének, tartalmi követelménye érvényesítésének általános szabályozása, az országos és területi vízgazdálkodási tanácsok feladatainak és hatáskörének megállapítása, a vízjogi engedély kiadása feltételeinek, tartalmi követelményeinek meghatározása; valamint utalás hiányzik a vízügyi jogi felelősségrendszerre, például a szabálysértések vonatkozásában. Összehasonlítva a német vízháztartási törvénnyel, szembetűnő, hogy ezek miatt a hiányok miatt mennyire féloldalas ez az előterjesztett vízügyi törvénytervezet.
A harmadik fontos kérdéskör, amely nem szerepel a tervezetben: a vízgazdálkodásra, a tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre vonatkozó elvek, irányok és célok. Például a vízkészlet fogalmát egyszerűen mellőzi a törvénytervezet. Ugyanakkor a szövegtervezetben szabadon és több értelemben is használja a fogalmat, sőt ezzel a nem értelmezett fogalommal magyarázza a vízbázis fogalmát is. A vízbázist tehát a vízkészlettel magyarázza, amire viszont nem ad semmiféle definíciót. Vagy például a csatorna fogalmánál: elfelejti megemlíteni, hogy a csatornánál az egyik fő jellemvonás az úgynevezett vonalas létesítmény és nem a fix pontszerűség. Definiálja ugyan az ivóvíz fogalmát, de ebben a definícióban diszkréten elhallgatja, hogy az ivóvízre szabvány létezik, és a szabvány fogalmától eltérni nem lehetne. A vízkészlet-gazdálkodás fogalmát sem definiálja, holott ez is szerepel a törvénytervezet normaszövegében. A vízgazdálkodásnál közölt szöveg tulajdonképpen nem definíció, hanem csak egy hiányos felsorolás.
A legtöbb szakértő és az előttem szólók által is említett egyik lényeges kifogás az, hogy ugyanakkor túlzott részletességgel tárgyalja a törvény a vízgazdálkodási társulatokat. Erre én azt mondom, nem tudom hibának felróni, ha valamit bővebben és nagyobb terjedelemben tárgyal a törvény mert hogy ez benne van! A szabályozás mikéntjéről lehet vitatkozni, lehet azt mondani, hogy bizonyos módosító javaslatokkal fel kell javítani, de önmagában azt támadni, hogy miért van ilyen részletességgel benne, erre azt mondom, jó, hogy benne van, mert legalább törvényi szinten kerül szabályozásra. Úgy gondolom, felesleges lenne a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket is, vagyis a jó szándékot, hogy legalább ennek legyen meg a törvényi szintű szabályozása. Azon lehet vitatkozni, hogy ez ebben a formában, ezen a módon alkalmas-e vagy sem.
A tervezetnek vannak jogi szempontból is kifogásolható részei. Elsősorban az V. fejezetre gondolok, ahol utalás van arra, hogy a vizek mennyiségének és minőségének védelmével összefüggő szabályozás a környezetvédelem feladata. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a hatóságként is funkcionáló vízügyi szervezet egyúttal az állam tulajdonában lévő vizek és létesítmények üzemeltetője is, így hatóságként saját magát kellene szabályozni, illetve korlátozni.
Vannak még különböző hiányosságok, amelyekre idő hiányában már nem akarok kitérni; majd a részletes vita során, módosító javaslataink ismertetésekor utalni fogunk ezekre.
Összegezésül azért hadd mondjam, azt hiszem, mindnyájunk közös célja, hogy Magyarországnak tisztább vize, jobb levegője, gondozott tájai, egészségesebb és gyarapodó nemzedéke legyen, ehhez pedig jó környezetvédelmi és jó vízügyi törvények kellenek. Ez a törvény a benyújtásakor, ebben az állapotában még nem jó törvény. Reméljük, hogy módosító javaslatokkal feljavítható. S ha ez megvalósul, akkor tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot is.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)