Balsay István (Fidesz)
BALSAY ISTVÁN, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztő! A Fidesz parlamenti csoportja ellentétben kormánypárti és ellenzéki képviselőktől elhangzottakkal fontosnak tartja a törvény beterjesztését. Fontosnak tartja azért, mert Magyarországon a víz stratégiai elem. Fontosnak tartjuk azért, mert Magyarország kiszolgáltatott vízgazdálkodási helyzetben van. S fontosnak tartjuk azért, mert a környezetvédelmi törvény benyújtása alkalmával is amelyet oly mértékben bíráltunk, amely már az általános vitára való alkalmasságát is majdnem kétségbe vonta hangoztattuk, hogy legalább huszonöt, de most már huszonhét olyan törvény benyújtása szükséges, amely a környezetvédelmi alaptörvény további kibontását és megalapozását szükségessé teszi. Nem tudjuk elfogadni, hogy a környezetvédelmi törvényt követő törvénysorozat tizenöt évig, esetleg annál további időtartamra is elhúzódjon. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az ország ilyen gazdasági és szociális helyzetében vagy épp azért sorra benyújtásra kerüljenek ezek a törvények, amelyek megalapozzák az ország környezeti állapotának, vízgazdálkodásának, erdőgazdálkodásának és sorolhatnám ezeket a nagyon fontos törvényeket alapjait.
Fontosnak tartjuk azért is, mert az okos ember a bajok megelőzése előtt gondoskodik azok elhárításáról. Az okos ember a tél beállta előtt vásárolja meg a kabátját, s nem a tél zord viszontagságai között gondol arra, hogy de jó lenne, ha rendelkezne egy meleg szobával vagy egy kabáttal. Magyarország pedig azon harminc ország közé sorolható, ahol a ivóvízkészletek mennyisége és minősége tekintetében veszélyhelyzet van.
Fontosnak tartjuk azért is a törvény beterjesztését, mert az elmúlt harminc évben, az 1964-es törvénykezést követően valóban megváltoztak a tulajdonviszonyok, a vízgazdálkodás irányultsága. Fő szempont az ökológiai viszonyok előtérbe kerülése, védelme és a gazdaságosság. De megváltozott a nemzetgazdaság szerkezete és technológiai színvonala is.
Többen beszéltek arról, hogy ennek a törvénynek milyen hibái vannak. Való igaz, ismét egy eklektikus törvényt vehetünk a kezünkbe, amely törvény szabályoz, tulajdonviszonyok fölött rendelkezik, és még a vízügyi ágazat szervezeti felállásával, szerkezetével is foglalkozik. Mi ezt nem a törvény hibájaként, hanem javítható erényeként fogalmazzuk meg. Fontos, hogy a képviselőtársaim részéről elhangzott javaslatok különös tekintettel a vízgazdálkodás, a vizek mennyiségi és minőségi védelme kérdésére a környezetvédelmi törvénnyel, a környezetvédelmi tárcával egyeztetve megjelenjenek. És sorolhatnám az ebből a törvényből hiányzó elemeket, amelyeket a részletes vitában fogunk elmondani.
(12.00)
Néhány kérdésre szeretnék kitérni, amely még nem hangzott el. Az általános vitában nagyon sok kritika érte a vezérszónokok részéről a társulatok fejezetét. Mi jónak tartjuk, hogy ilyen részletességgel foglalkozik a társulatokkal, annál is inkább, mert ma az országban valóban a vízellátással foglalkozó szervezetek körében igen erőteljes szétaprózódás mutatkozik meg. Egyes számítások szerint ezeknek a szervezeteknek, részvénytársaságoknak, kft.-knek, még vállalati formában működő intézményeknek, bt.-knek és egyéb víziközmű-társaságoknak a száma meghaladja a 250-et, mi 197-nél abbahagytuk a számolást. Való igaz, hogy ezeknek a széttöredezett ivóvízellátó-rendszereknek társasági formája tükrözi az önkormányzati törvény megalkotását követően azt az önkormányzati szándékot, amely az önállóságra, az autonómiára való törekvés volt.
Ebben az időszakban azonban szükséges, hogy a térségi feladatokat ellátó, a térségi ivóvízkészleteknek a gazdaságos felhasználását és minőségét biztosító ellátórendszerek közeledjenek egymáshoz. Ezért nem tartjuk egészségesnek azt, hogy az állami többségi tulajdonban megmaradó regionális rendszerek ne kerüljenek át, mi éppen azt javasoljuk, hogy kerüljenek át a vizet felhasználó önkormányzatok és résztulajdonosok közé.
Ezzel mindegyik nagyváros és kistelepülés egyetért, az önkormányzatok kerüljenek döntéshelyzetbe, pláne akkor, ha több mint 80 százalékban már az önkormányzatok tulajdonába kerültek át a víziközmű-létesítmények. A megmaradó 20 százalékban az állam, a miniszter úr ármeghatározó szereppel bír, és általában megfigyelhető, hogy ezeknél a regionális vízműveknél a vízdíj mértéke minden esetben meghaladja a környező önkormányzati tulajdonú vízműtársaságok díjait. Így a vízdíjak kiegyenlítő rendszerének működtetéséhez rendelkezésre álló kétmilliárd forintos összegből a regionális vízművek körülbelül 80 százalékban részesednek.
Szeretnék arról is beszélni, hogy ennek az átadásával egyidejűleg közeledni kell egymáshoz a széttöredezett önkormányzati rendszereknek. Különösen a választások előtt volt megfigyelhető, hogy egymást alullicitáló önkormányzati vízdíjak alakultak ki, és a kedvezőbb adottságú területeken a Duna vagy más víznyelő bázisok közvetlen közelében az önkormányzatok elkülönültek, s nem alakult ki egyfajta közös teherviselés.
A másik, ami nem hangzott még el ma, egy parlamenti interpellációmban már megemlítettem, és miniszter úr, államtitkár úr azt a választ adta, hogy a minisztérium foglalkozik egy sávos vízdíjrendszer bevezetésével. Én ma elviselhetetlennek tartom a vízárak ilyen mértékű növekedését bár ez az önkormányzatokat, a költségvetést érintő, a meglévő rendszereknek a továbbfejlesztését igénylő kérdés , javaslatot fogunk tenni, illetve részt szeretnénk venni egy olyan előkészítő munkában, amelynek célja, hogy egy, az országos és a helyi árakra vonatkozó javaslatot elkészítsen, bár ez egy-egy parlamenti frakció részéről nehezen képzelhető el. Ebben bizonyos mértékig, mondjuk havi 12-15 köbméterig, állampolgári jogon egy lényegesen kedvezőbb ivóvízárat lehet meghatározni, nyilván magasabb fogyasztásnál, hasonlóan a villamosenergia-fogyasztáshoz, ezen áraknak tükrözniük kell a ráfordításokat.
De feltétlen fontos, hogy ebben előrelépés történjen, hiszen az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, de a fiatalok esetében sem fogadható el, hogy Magyarországon a jövedelem 12-15 százalékát fordítsák az egészséges ivóvíz felhasználására, fogyasztására.
Rendkívül fontosnak tartom azt is, ami elhangzott már, de különösebben nem került kibontásra, hogy a törvénynek nagyobb mértékben és nagyobb terjedelemben kell foglalkoznia azzal a nyugat-európai tapasztalattal és gyakorlattal, illetve törvényi meghatározással, amely az ivóvízbázis védelmét szolgálja. Szükséges, hogy az ivóvízbázis védelmében az államon kívül részt vegyenek azok a fogyasztók, az önkormányzatok, a mezőgazdaság, a nagyüzemek, amelyek egy adott ivóvízbázis védelmében meghatározó szerepet játszanak.
Ma úgy látjuk, hogy az elsődleges figyelem és ez érthető, de nem követhető az egészséges ivóvízzel való ellátásra irányul, és kevesebb figyelmet kap a szennyvíz tisztítása, gyűjtése és kezelése, s főleg az ivóvízbázis védelme. Ebben a törvényben meg kell ennek is jelennie.
Rendkívül fontosnak tartom továbbá, hogy a kapcsolódó törvényekben összhang teremtődjön meg. Többen beszéltek a környezetvédelmi törvénnyel való szoros korrelációról. A környezetvédelmi törvényhez benyújtott több száz módosító indítvány miatt várható, hogy környezetvédelmi törvénynek mind az általános, mind a részletes vitája lassul. Mivel ez alaptörvény, feltétlenül fontosnak tartom, hogy az egyidejű tárgyaláskor lehetőség legyen a két törvény közötti összhang megteremtésére, és ezzel együtt meg kell fogalmazni a vízgazdálkodás, a vizek mennyiségi és minőségi védelmének egységét és szoros összefüggését mind a két törvényben, de legalább a környezetvédelmi törvényben.
A Fidesz parlamenti csoportja és szakértői azon a véleményen vannak, hogy valóban vizsgálni kell a vizek mennyiségi és minőségi védelmének szervezeti és ágazati hovatartozását.
Feltétlen fontos, hogy abban az esetben, ha módosításra kerül sor a kormányzati munka feladat- és hatáskör-megosztásának során, e tekintetben vizsgáljuk meg azt az állapotot is, amikor elkerül ettől a minisztériumtól, ahol jelenleg ez megtalálható mint feladat és kötelezettség. Véleményünk szerint akkor is párhuzamosság alakul ki, és jelentősebb létszám- és bérnövekedés akkor is bekövetkezhet, ha ez innen átkerül.
Befejezésül szeretném azt is elmondani hiszen a részletes vitában sok alkalmunk és lehetőségünk lesz módosító javaslatok megtételére, s ehhez a törvényhez feltétlen szükségesek is , hogy a törvény vitáját azért is fontosnak tartjuk, mert a mai nap is hangzottak el ilyen megnyilatkozások , megítélésem szerint helytelen egy-egy bűnös vagy helytelen politikai döntés következményeit mint Bős-Nagymaros vagy más ilyen döntések egy ágazat nyakába varrni. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint hogyha egy rossz Nemzeti Alaptanterv következményeit a pedagógusokra hárítanánk át, vagy a tegnap történt bejelentés következményét amikor a szakorvosi vizsgálatokért fizetnie kell az odalátogató páciensnek az orvosokra hárítanánk át.
Megítélésem szerint a parlamentnek foglalkoznia kell azokkal a törvényekkel, amelyek a természeti környezetünk és az általános életfeltételek javítását lehetővé teszik. Ezeket a törvényeket rendre a parlament elé kell hozni, ezért a Fidesz parlamenti csoportja a környezetvédelmi bizottságban és más bizottságban is javasolni fogja a tisztelt Háznak, hozzon határozatot azokról a törvényekről, amelyeket még ebben a ciklusban a parlament elé kell terjeszteni, s ezek közé tartozik a vízügyről, a vízgazdálkodásról, az erdőről szóló törvény, és sorolhatnám azokat a fontos törvényeket, amelyek egyikét ma itt tárgyalhattuk.
Módosító indítványainkkal hozzá fogunk járulni ahhoz, hogy az általam s előzőleg is említett módosítások, részletszabályozások megtörténjenek, és fontosnak tartanám azt is, ha a két minisztérium a két törvény benyújtásakor az összhangot keresné és megtalálná.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)
(12.10)