Bogárdi Zoltán (MDF)

1995. március 20.

BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Miniszter urak! Nagy meglepetések érik az embert, ha Magyarország és Szlovákia határán akar átkelni, ne adj' úristen, ideiglenes határt nyittatni, mert én magam is vártam több órát egy ilyen ideiglenes határátkelőhelyen. A nyáron belügyminiszter úrtól kérdeztem, hogy mi indokolja, hogy a határon nem lehet átbeszélni. Ő akkor engem megnyugtatott, hogy szeretné, ha ebben a kérdésben rend lenne ezen a területen, és ígéretet is tett erre. Az ipolydamásdi polgármestert viszont nagy meglepetés érte ez ügyben, ugyanis az Ipolydamásd-Helemba közötti hidat szerették volna megnyittatni február végén egy közös ünnepre, egy bálra.

Először a Vám- és Pénzügyőrség azt válaszolta, hogy nem. Nem lehet, mert a szlovák fél nem engedélyezi. Erre a polgármester úr becsatolta a szlovák fél engedélyét, erre a Vám- és Pénzügyőrség sem tehetett mást, mint azt mondta, na jó, akkor igen.

Határtalan vigassággal meg is tartották a bált, majd a nagy meglepetés utána következett, amikor megjött a számla. Kiszámláztak ugyanis 2000,- Ft/óra/fő díjat a határon szolgálatot teljesítő személyeknek. Jelzem: 2000,- forintos órabért.

Ezek a falvak elnéptelenedő nyugdíjas települések, ezt kifizetni nem tudják.

(15.10)

Egyébként sem értették, hogy mi kerül 2000 forintba egy óráért, de hát a hivatal az hivatal. Egyet mindenesetre megfogadtak: többet ilyen kérdésekkel nem fogják zaklatni a hivatalt, mert egyszerűen nem tudják kifizetni a 2000 forintos órabért.

Kérdezem miniszter urakat, hogy milyen alapon határozzák meg a határon szolgálatot teljesítők órabérét, és mennyi ezeknek az embereknek a fizetése? Mert ez sem mindegy.

Köszönöm a válaszokat. (Taps az MDF padsoraiban.)