Vancsik Zoltán (MSZP)
VANCSIK ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A '70-es évek elejétől a Székesfehérvártól mintegy 12 kilométerre fekvő Kincsesbánya-Fehérvárcsurgó térségében működő bauxitbánya a nagy mélységben lévő bauxitvagyon kitermelése érdekében aktív vízvédelemre tért át. Ennek során a fehérvárcsurgói vízaknából 260 méter mélységből kezdte kitermelni a bánya az ivóvíz minőségű karsztvizet. Emiatt a rákhegyi vízakna víztermelésére alapozva egy, a környező térséget, elsősorban Székesfehérvárt ellátó vízműrendszert építettek ki több ütemben, amely a Rákhegyi Regionális Vízmű elnevezést kapta. A bánya a kitermelt vizet eladta a DRV-nek, a DRV a Fejérvíznek, a Fejérvíz a fogyasztóknak.Ebben a helyzetben az első döntő jelentőségű változás '92 végén következett be. Ekkor a Bakonyi Bauxitbánya Kft. bejelentette, hogy 1993. január 1-jétől bányászati vízvédelmi okokból nem, hanem csak vízellátási céllal kell a vizet termelnie, ezért a víztermelés teljes költségét áthárítja a DRV-re.
Ez azt jelentette, hogy mivel a naponta átlagosan értékesített vízmennyiség csak megközelítőleg a fele a vízaknából fakadó s onnan kiemelt mennyiségnek a bánya ettől az időponttól az egy köbméterre kalkulált termelési költség kétszereséért értékesítette a vizet.
Ez tehát azt eredményezi, hogy Székesfehérvár és további nyolc település lakossága, közületi fogyasztói kétszer annyi víz kitermelési költségeit kénytelenek a vízdíjban megfizetni a bányászati tevékenység következtében, mint amennyi vizet elfogyasztanak.
A helyzet felszámolására az az elképzelés született, hogy a vízkitermelés csökkentésével a vízszintet fel kell engedni, de a várható vízminőségromlás megelőzése érdekében egy víztisztító művet kell építeni. A lakosság kényszerű többletterheit azonban ez sem szünteti meg, hiszen a víztisztítómű üzemeltetési költségei elérik, sőt meg is haladhatják a többlet-vízkiemelés költségeit.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy Székesfehérvár fogyasztóinak az állami érdekeket szolgáló bauxitbányászat hatásainak következtében kell többletköltségeket viselniük a vízdíjban.
Ez indokolttá teszi, hogy az állam függetlenül a mindenkori lakossági vízdíjcsökkentésre szánt költségvetési céltámogatástól adjon folyamatos hozzájárulást Székesfehérvár és a környező nyolc település önkormányzatának a vízdíjak olyan szintre csökkentéséhez, ami akkor állna fenn, ha a bányászati környezetátalakító hatások nem léteznének.
Ezt a hozzájárulást mindaddig fenn kellene tartani, amíg a vízszintfelengedést követően az esetleg megépített víztisztítóművet üzemen kívül lehet helyezni a víz letisztulása következtében. Ekkorra áll helyre a természetes állapot, amikor az állami hozzájárulás...(Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)