Lotz Károly (SZDSZ)

1995. március 20.

DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Asszony! Képviselőtársak! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm az interpellációt, amely arra utal, hogy ön pontosan ismeri a Székesfehérvár környékének vízellátását szolgáló vízműrendszer kialakulását, mindazokat a problémákat, amelyeket éppen a közelmúltban tett székesfehérvári látogatásom alkalmával Balsay István képviselő úr érvelése is alátámasztott, és meglehetősen részletesen tanulmányoztam annak idején ezt a kérdést. Természetesen nagyon nehéz erre válaszolni.Valós az a megállapítás is, hogy ezt a rendszert az akkori népgazdasági érdekeknek megfelelően, elsősorban bányászati célokra és annak alárendelten alakították ki, ezért a Rákhegyi Regionális Vízmű vízkitermelési költségei valóban meghaladják azokat a költségeket, amelyek akkor merülnének fel, ha nem történt volna a vízbázis területén bányászati célú beavatkozás.

(15.50)

1990-ben az állam tulajdonában lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásakor a tulajdoni rendezés mindenütt az adott állapotnak megfelelően történt, sajnos sehol sem képezte mérlegelés tárgyát a szükségesnek ítélt fejlesztés pénzügyi fedezete. Így volt ez akkor a Rákhegyi Regionális Vízmű esetében is.

Sajnos kénytelen vagyok azt mondani, hogy képviselő úr kérésének teljesítésére folyamatos költségvetés-terhelő támogatás formájában tehát ami a székesfehérvári vízszolgáltatás folyamatos költségvetési támogatására irányul egyszerűen nincs törvényi lehetőség. Bármennyire is szeretnénk, így nem lehet kezelni a dolgot.

Az állami költségvetés ugyan tartalmaz kétmilliárd forintot a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás támogatására, de csak meghatározott díjszint felett. Ezt az összeget és a támogatási elvet az Országgyűlés az idei évi költségvetési törvényben írta elő, amelynek felosztására tárcaközi bizottság hivatott.

Ugyanakkor arról is tájékoztatom képviselő urat, hogy a Velencei-tó vízpótlására eső kitermelés költsége nem Székesfehérvár lakosságát terheli, mivel ezt a költséget a kormány által jóváhagyott előterjesztésünk szerint az állami költségvetés és az érintett önkormányzatok közösen viselik. Ennek megfelelően a '95. évi ármegállapító intézkedések keretében úgy rendelkeztem, hogy minden egymillió köbméter, a Velencei-tóba bevezetett víz köbméterenként három forinttal csökkentse a Rákhegyi Regionális Vízműből Székesfehérvár részére értékesített ivóvíz díját. Remélem, hogy az ármegállapító önkormányzat vízátvételi költségcsökkentését az ivóvízdíjmegállapításánál figyelembe veszik.

Más részről fontos, hogy a környezeti szempontból kifejezetten káros, feleslegesen kitermelt vízmennyiség csökkentésére a vízakna- és víztermelő rendszer tervezett átalakítása elengedhetetlen. A vázolt beruházási munkák finanszírozását az állami költségvetés fedezi. Ezt tudja fedezni. A tervezési előkészületek már a múlt évben megkezdődtek, a végleges beruházási költségek ma még csak becsülhetők 500 és 700 millió forintos nagyságrendre.

A munkálatok megindítására a folyó évi költségvetésben 71 millió forintot irányoztunk elő. A beruházás 2-3 év alatt készülhet el a költségvetés leterheltségét figyelembe véve. Az árképzés szempontjából további jelentős eredménynek tartom, hogy a vízakna tulajdonjoga végre rendeződött, az ezt megelőző kétszeres vízátadás helyett a bányavállalat kiiktatásával már csak a Regionális Vízmű Vállalat és a város üzemeltetését végző Fejérvíz Részvénytársaság együttműködése szükséges.

Összegezésként tehát tudom, hogy nem teljesen, de megkísérlem megnyugtatni képviselő urat, hogy jelenleg a velencei-tavi vízpótlás mérséklőleg hat a lakossági vízdíjra.

Felteszem, hogy ez tartós lesz. Belátható időn belül pedig a már megkezdett beruházás befejezése a vízkitermelés visszafogását eredményezi, amely a vízdíjnövelő tényezők hatását minden bizonnyal csökkenteni fogja.

Kérem képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps.)