Kertész István (MSZP)
KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat adott célra adott szempontok szerint készült el. Ezért természetesen nem tükrözheti a számviteli politika s a számvitelről szóló törvény gyökeres átalakításával kapcsolatos nézeteket. Az a számviteli törvény, amelyet 1991-ben a Magyar Köztársaság Országgyűlése elfogadott, a nemzetközi standardben rögzített elveknek megfelelően készült el. Ennek az egyik legnagyobb, legfontosabb elve az óvatosság elve, aminek gyakorlati megvalósulása azt jelenti a nem szakértő képviselőtársak részére mondom , hogy a kötelezettségeket a lehető legnagyobb nagyságrendben, a lehető legnagyobb értéken, a jogosultságokat, az eszközöket pedig a lehető legkisebb, a lehető legbiztosabb értéken kell a mérlegben szerepeltetni.
Ez általában nem okoz gondot a gazdálkodó szervezeteknél. Gondot a mostani átalakuló gazdasági rendszerben okoz ez a magyar gazdálkodóknál, a társaságoknál és azoknál a társaságoknál, amelyek devizahitellel finanszírozták fejlesztéseiket, devizakötelezettségekkel rendelkeznek, és eszközoldalon pedig forintban kell nyilvántartani eszközeiket, jogaikat, jogosultságaikat. Ez a kettős mérés a devizában való mérés a negatív oldalon és forintban való mérés a pozitív oldalon jelenti azt, hogy minden nyereséges gazdasági tevékenység ellenére a forintleértékelésből származó veszteségeiket, a tartozásállományban bekövetkező átértékelési veszteségeiket veszteségként mintha tevékenységük maga lenne veszteséges , kötelesek elszámolni.
Ez ma már akkora mértéket ölt, hogy ezek a társaságok mínusz saját vagyonnal rendelkeznek, jóllehet maga a folyó tevékenységük nyereséges.
Ennek az ellentmondásnak az áthidalására készült ez a törvényjavaslat, és természetesen ennek megfelelő szabályokat is tartalmaz. Nem tartalmazhatja azt, amit Demeter képviselőtársam az előbb mondott, mert nem arra szolgál, hogy az inflációt úgy an bloc kezelje ez a törvényjavaslat.
Egyébként nem szokás az inflációt úgy an bloc az eszközállomány átértékelésével a könyvekben jelentkeztetni, hiszen maga ez a felértékelés egy bizonytalan eszköztöbbletet, eszközérték-többletet jelent, amit hogy a miniszter úr mondta a realizáláskor lehet vagy nem lehet biztosítani.
Tulajdonképpen az óvatosság elvét sértette volna, ha a teljes inflációs hatást engedi a törvényjavaslat a könyvekben átvezetni. Pláne sértette volna, ha ezt kötelezővé teszi. Ez évenként ismétlődő olyan nagyságrendű munkát okozott volna a társaságoknak, amit csak az ismer, aki egy-két ilyen átértékelést véghezvitt a vállalati gyakorlatban.
Én úgy gondolom, ez most nincs terítéken, és nem is hiszen, hogy terítéken lesz, hiszen ez a vállalkozók számára egy olyan nagyságrendű csatornát nyitna, ami az amortizációs költségek nagyságrendjét növelné. Azt hiszem, ez a kormánynak pillanatnyilag nem volt feltétlenül célja.
Egyben azonban igaza van Demeter képviselő úrnak és erre nem talált a szocialista munkacsoport sem megfelelő kiutat a tárgyalás során , nevezetesen abban, hogy ezzel a megengedő szabállyal, amit most javaslunk elfogadásra, a devizában finanszírozott eszközök aktuálértéken fognak szerepelni a könyvekben, ugyanakkor a forintban vezetett eszközök a létesítéskor, vételükkor szerepeltetett és realizált értéken fognak szerepelni. Magyarul: a devizában finanszírozottak némileg tükrözni fogják az inflációs hatásokat.
Ugyanaz a ház abban az esetben más értéken fog szerepelni a könyvekben. Erre nem találtunk megoldást, és úgy gondolom, nincs is megoldás. De nem ez volt a célja a mostani előterjesztéseknek.
A célja az volt, hogy azok a társaságok, amelyek nyereségesen működnek, ezt a nyereséget tudják könyvekben szerepeltetni, s ne negatív saját vagyonnal kelljen fordulniok a bankokhoz finanszírozási szempontból védhetetlen helyzetben.
Van még azonban néhány egyéb, kisebb tétele is ennek a törvényjavaslatnak, ami talán érdeménél kisebb hangot kapott. A céltartalék-képzésnél lehetővé teszi a korengedményes nyugdíjra és a végkielégítésekre a már előkészített döntéseknek megfelelő céltartalék-képzést a társaságoknál, ami úgy gondolom, a mai gazdasági és foglalkoztatási helyzetben feltétlenül indokolt.
Ami pedig a beadott módosító javaslatokat illeti, a hatálybalépést illetően technikai jellegű, hogy az 1994. évi mérleg készítésekor lehetővé tegye ennek az alkalmazását. Ezt én technikainak minősítem. Az érdemiek pedig azok, amelyeket Demeter képviselőtársam említett, s amelyekkel én bizonyos mértékig vitatkoztam.
(17.40)
Egy dolgot kell még kiegészítésképpen hangsúlyoznom. Demeter képviselőtársam említette azt az ominózus álláspont-módosítást, ami az ÁSZ jelentésében és a három képviselőtárs javaslatában szerepel. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy akkor, amikor a vonatkozó paragrafus elhagyását javasoljuk amivel, úgy tűnik, végső soron az előterjesztő is egyetért , az nem jelentheti automatikusan azt, hogy az átalakuló vállalatok szabályai gyökeresen megváltoztak volna.
Arra az, átalakulási törvénnyel érintett társaságoknál és a társasági törvényből az egyik formából a másik formába való átalakulásnál felértékelt vagyonnál eltérő szabályok vonatkoznak és vannak életben, és ez a mostani módosítással sem korrigált. Az az ominózus paragrafus egy ráerősítő paragrafus volt, és mint ilyen, a törvényjavaslatból elhagyható anélkül, hogy az elveket érintené.
A szocialista párt frakciója természetesen támogatja az előterjesztést.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)