Bokros Lajos
DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Későre jár, rövidre fogom szavaimat.A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendszerét Magyarország a hetvenes évek közepétől kezdte kiépíteni. Ma már több mint 40 ilyen egyezményünk van, szinte valamennyi európai országgal és más fontos kereskedelmi partnerünkkel.
Valamennyi egyezményben a rendező elvek azonosak és megfelelnek a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott mintának, az egyes kérdésekben azonban figyelembe veszik az ország sajátosságait is. A KGST megszűnésével egyidejűleg Magyarország felmondta a szervezeten belül megkötött sokoldalú egyezményeket a kettős adóztatás elkerülésére a magánszemélyek és a jogi személyek esetében. Ezért és ezt követően került sor a kétoldalú megállapodások kialakítására.
A Szlovák Köztársasággal megkötött egyezmény értelmében lehetőség nyílik arra, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások csak egyszer és csak egy helyen adózzanak, ugyanazt a jövedelmet csak az egyik állam adóztatja, a másik állam pedig lehetővé teszi a külföldön megfizetett adó beszámítását a nála fizetendőbe.
A Szlovák Köztársasággal fennálló hagyományos gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink, számos vegyesvállalkozás működése, adójogi szempontból történő megfelelő megalapozottsága nagyon fontossá teszi ennek az adóegyezménynek az alkalmazását.
Elnök úr engedélyével rögtön a másik javaslatra is kitérnék, amelyben talán ha lehet így mondani még egyszerűbb dolgunk van. Ugyanis a napirenden szereplő két előterjesztés két olyan ország vonatkozásában dönt a kettős adóztatás elkerüléséről megkötött egyezmény törvény formájában történő kihirdetéséről, amelyeket az Országgyűlés korábban már megerősített határozataival.
(18.10)
A szóban forgó partnerországok Egyiptom és Kanada hasonló ratifikációs eljárásának megtörténtével ezek az egyezmények már hatályba léptek, ennél fogva a szerződő államokat már jelenleg is kötelezik a nemzetközi jog értelmében.
A megállapodások rendelkezéseinek alkalmazásához azonban az is szükséges, hogy azok a belső jog részévé váljanak. Mivel a szerződések kizárólagos törvényhozási tárgyat érintenek, ezen kötelezettségnek az Országgyűlés tehet eleget azzal, hogy a megállapodások kihirdetésére törvényt alkot.
Kérem a tisztelt Országgyűlést a javaslatok elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps.)