Szent-Iványi István (SZDSZ)
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi politikai államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1992. november 5-én nyílt meg aláírásra az Európa Tanács keretében létrejött Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. A chartát 11 állam írta alá, s ez idáig kettő Finnország és Norvégia erősítette meg. A charta Európa kulturális gazdagságának és hagyományainak megóvása és fejlesztése érdekében sokoldalúan szabályozza a kisebbségek nyelvének védelmét abból a célból, hogy megszüntesse ezen nyelvek esetleges eltűnésének a veszélyét. Rendelkezéseinél az Egyesült Nemzetek polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányában foglalt elveknek, valamint az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezménye szellemének megfelelően, elidegeníthetetlen jogként szabályozza valamely regionális vagy kisebbségi nyelv magánéleti és közéleti gyakorlásának a jogát.
Ennek megfelelően a charta részletes rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy a kisebbségek nyelvüket az oktatásügyben, az igazságszolgáltatásban, a közigazgatási hatóságok és közszolgálati szervek előtt, a tömegtájékoztatási eszközökben, kulturális tevékenység és kulturális létesítmények területén, a gazdasági és a társadalmi életben, valamint a határokon túli cserekapcsolatokban szabadon használhassák.
A chartában részes államok szabadon dönthetnek a tekintetben, hogy a fentiekben felsorolt területeken mely nyelvekre és milyen mértékben alkalmazzák az előírt rendelkezéseket.
Élve a charta által nyújtott lehetőséggel, a kormány első lépésként javasolja az Országgyűlésnek, hogy a Magyar Köztársaság vonatkozásában a horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén nyelvekre terjessze ki az országgyűlési határozat 2. számú mellékletében meghatározott kötelezettség-vállalásokat.
A későbbiekben mód nyílik arra, hogy a kötelezettség-vállalást a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek értelmében a Magyarországon honos további népcsoportokra is kiterjesszük.
A charta a benne foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére a részes felek által megtett intézkedésekről jelentésadási kötelezettséget ír elő. Az első ilyen jelentést a charta hatálybalépését követő egy éven belül, majd a többi jelentést az első jelentést követő háromévenként kell benyújtani az Európa Tanács főtitkárának. Ezen jelentések megvizsgálása céljából a charta úgynevezett szakértői bizottságot hoz létre, amely részes felenként egy-egy tagból áll, akiket az államok által ajánlott, köztiszteletben álló és a charta által szabályozott kérdésekben elismert szaktekintélyek listájáról a miniszteri bizottság nevez ki.
A charta hatálybalépéséhez annak 19. cikke 1. pontja értelmében öt állam megerősítő okiratának az Európa Tanács főtitkáránál történő letétbe helyezése szükséges. Hogy ezt megtehessük, ahhoz arra van szükség, hogy az Országgyűlés megerősítse az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy járuljon hozzá annak megerősítéséhez.
Köszönöm szépen. (Taps.)