Bársony András (MSZP)
BÁRSONY ANDRÁS, a külügyi bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. A külügyi bizottság megtárgyalta és elfogadásra javasolja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájáról szóló országgyűlési határozatot. Hozzá kell tenni, hogy a külügyi bizottság előtt korábban már több alkalommal szerepelt vitatémaként a magyar kormánynak, a magyar parlamentnek az a speciális adóssága, amely számtalan nemzetközi egyezmény ratifikációjának időleges elmaradása formájában jelentkezik és jelentkezett.Ezt a chartát két és fél éves késéssel tűzte napirendre az Országgyűlés, és én abban a meggyőződésben osztozom a külügyi bizottság számtalan tagjával, hogy a lassú munkához valóban idő kell, de úgy gondolom, ennyire lassú munkához már nemcsak idő kell, hanem bizonyos szándék, amely megakadályozta, hogy ez a charta időben került volna az Országgyűlés asztalára.
Azt kell mondjuk, és azt kell sajnos észrevételeznünk, hogy ilyen adósság még számtalan esetben fog bennünket nyomasztani, mindez azonban azt jelenti, ennek a kormányzatnak a szándékát csak üdvözölni tudjuk, mert az elmúlt időszakban három esetben is megpróbált törleszteni az adósságából: két jegyzőkönyvvel, s ezúttal ennek a chartának a ratifikálásával.
Hozzá kell tenni, hogy nem értek és nem értettünk bizonyos megfogalmazásokat, amelyek úgy hangzottak el, a Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikációja előnyt biztosít a nemzeti kisebbségek számára. Úgy gondolom, a magyar külpolitika és a magyar politika alapelve kell legyen az, hogy a nyelvhasználat nem előny, hanem alapvető jog.
Nem tekinthetjük tehát előnynek azt, hogy valamely nemzetiség jelen esetben a hat preferált nemzetiség használhatja nyelvét. Sajnálatos, de némiképpen persze magyarázható: egyelőre nem biztos, hogy meg tudjuk teremteni a feltételeit, de bízom benne, hogy a közeljövőben sikerül az egyébként nagyon jó nemzetiségi törvényünkből hogy röviden említsem még hiányzó nemzetiségek számára is.
Nem elsősorban anyagi kérdésről van szó, sőt talán nem elsősorban a költségvetést érintő anyagi kérdésről, hanem néhány olyan kérdésről s egyéb feltételekről például nyelvtanárok képzéséről és hasonló feltételekről amelyek nem kapcsolhatók össze az ország nehéz anyagi helyzetével.
Ennek megfelelően úgy gondolom, hogy a magyar politika és a magyar külpolitika hitelességét az elkövetkezendő időszakban is az fogja igazából aláhúzni, hogy azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeket a magyar kormány aláírt, a magyar parlament a feltételek megteremtésével egyidejűleg és párhuzamosan minél előbb ratifikálni tudja. Ezért kérem az Országgyűlést, erősítse meg országgyűlési határozati javaslatával ezt a chartát.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)