Tabajdi Csaba (MSZP)
DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Amikor a kormány... (A kijelzőtáblán Horváth Vilmos neve jelenik meg. Zaj, közbeszólások: Horváth Vilmos van kiírva! Nem jó a név!) Jó név az is! (Derültség, zaj.)Tisztelt Országgyűlés! Amikor a kormány a tisztelt Ház elé bocsátotta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját ratifikációs felhatalmazás végett, olyan lépést tett, amely több szempontból is példaértékű. (A kijelzőtáblán megjelenik Tabajdi Csaba neve.)
Példaértékű azért, mert az Európa Tanács égisze alatt a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának kidolgozásába a magyar állam 1989-90-ben, a Németh-kormány alatt kapcsolódott be, nem kis részben éppen az akkori Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumban végzett elemző munka nyomán.
(18.50)
A diplomáciai kodifikációs munka eredményét már az Antall-kormány megbízásából Jeszenszky Géza külügyminiszter úr 1992. november 5-én aláírta, s most a Horn-kormány viszi önök elé e dokumentumot a ratifikációs felhatalmazás elnyerése végett. E koncepcióbeli folyamatosság példa a sokat emlegetett nemzeti egyetértés szükségességére és megvalósíthatóságára, amelyről az elmúlt hetekben pro és kontra oly sok szó esett.
Hölgyeim és Uraim! Példa értékű azért, mert e nagy jelentőségű dokumentumnak a ratifikációjára akár csak két héttel ezelőtt az európai békéltetési és választottbíráskodási egyezmény ratifikációjára a Magyar Szocialista Párt választási programjában ígéretet tett, s ezt a kormányprogram is megerősítette. A kormány ezzel az aktusával választási ígéretének is eleget tesz.
Példa értékű a mai ratifikáció, mivel e nemzetközi szerződés nemzetközi jogi hátteret teremt az előző magyar parlament pártjainak konszenzusával elfogadott kisebbségi törvénynek.
Példa értékű azért, mert ma már elhangzott: Magyarország harmadikként erősíti meg ezt az egyezményt, amelynek aláírását az Európa Tanács parlamenti gyűlése Románia és Szlovákia tagfelvétele során ezen államok figyelmébe ajánlotta, s ami azóta is figyelemmel kísért, de az érintettek részéről még nem teljesített követelmények közé tartozik.
Tisztelt Ház! Kinevezésemet követően egyik központi feladatomnak tekintettem a regionális vagy kisebbségi nyelvek ratifikációja előkészítésének felgyorsítását. Nem hinném, hogy túl hosszú idő telt el, hiszen fölhívnám képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ezt a munkát a helyi és országos kisebbségi önkormányzati rendszer működésének biztosításával párhuzamosan kellett elvégezni.
S hogy miért került sor erre két és fél év után? Tulajdonképpen sok mindent el lehetne mondani, de ami ebben a Házban ritkán szokás: talán nem is biztos, hogy kormányzatfüggő volt, lehet, hogy államigazgatás-függő volt. Ezúton szeretném a tisztelt Ház előtt köszönetemet kifejezni Vánkosné Tímár Éva főosztályvezetőnek, Jakab Róbertnének, aki akkor még főosztályvezető volt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban és Kovács Péter úrnak, aki Párizsban volt diplomatánk, jelenleg a miskolci egyetem adjunktusa. Ugyanis az, hogy egy dolog előrehaladjon, sokszor nem kormányfüggő, hanem személyekfüggő, hölgyeim és uraim.
Tisztelt Ház! Miért fontos számunkra a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartája? Erről több szó esett, több felszólaló említette, de azt hiszem, kisebbségvédelmi szempontból megér néhány mondatot, hogy tisztázzuk e kései órán, mit is jelent a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartája.
Felfogásunk szerint a magyar kisebbségpolitika szempontjából a kisebbségvédelmi európai mechanizmus egyik fontos eleme, amely komplementer jellegű, kiegészíti az európai kisebbségvédelmi egyezményt, keretegyezményt , és kiegészíti az emberi jogok európai egyezményének kulturális jogi kiegészítő jegyzőkönyvét, amelyet reményeink szerint talán ebben az évben az Európa Tanács elfogad. Mint ahogy erről álláspontunkat nemzetközi szinten is többször kifejtettük, megerősítést kapva e tárgyban legutóbb az Európa Tanács parlamenti gyűlésétől s nevezetesen az 1255-ös ajánlástól, ezeket a nemzetközi szerződéseket a közép-európai államoknak a maguk összességében vállalniuk kell. Magyarország a ratifikációval erre az útra lép.
Hölgyeim és Uraim! A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája a kisebbségvédelemnek egy sajátos koncepcióját képviseli a kisebbségek közvetlen emberi jogi típusú védelme helyett, s elkerülve az egyéni kontra kollektív jogok koncepcionális vitáinak buktatóit s nehézségeit, a kisebbségi nyelvek védelmére koncentrál. Így az oktatásügyben, a közigazgatásban, a bíróságok előtt, valamint a médiákban és a társadalmi élet szféráiban a kétnyelvűség legitim voltának elismertetésére törekszik egy bonyolult kötelezettségvállalási szisztémával, amelynek egyszerre kell megfelelni az ország sajátosságainak, a kisebbségek földrajzi elhelyezkedési adottságainak és a nyelvi kisebbségek igényeinek.
E koncepcióval a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája a közép-európai régióban valójában alkalmazhatatlan és mégis erőltetett alkalmazásával súlyos károkat okozó nemzetállami koncepciónak egyik legkártékonyabb vonását, a nyelvi, államnyelvi kizárólagosságot számolja fel.
Adott esetben, az addigi nyelv hivatalos nyelvi státuszát nem érintve, lehetővé teszi a kisebbségi nyelvek párhuzamos használatának jogát, s pontosítja az ennek megfelelő állami kötelezettségeket.
Hölgyeim és Uraim! Amikor a kormány önök elé terjesztette a ratifikációs javaslatot, szem előtt tartotta a kisebbségi törvény megfelelő szabályait. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája második részében foglalt célok és elvek az összes, a törvényben védelemben részesített nyelvre a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán, valamint a charta szabályainak megfelelően mutatis mutandis a romani és a beás nyelvekre vonatkoznak.
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája harmadik részében foglalt konkrét kötelezettségvállalásokat a 2. cikkely 1-2. §-a értelmében a felsorolt hat nyelvre vállaljuk, mivel e nyelvek magyarországi elterjedtsége, illetve földrajzi konfigurációja olyan, hogy a kisebbségi nyelvek párhuzamos használatának különböző szintjei reálisan biztosíthatók és az egyes településeken ténylegesen igényeltek. A kormány javaslata ugyanazokat a vállalásokat teszi meg mind a hat nyelvre.
Tisztelt Ház! A mai vita során már fölmerült az a kérdés Kelemen képviselő úr fölvetette , vajon a kormány vállalhatatlan módon, teljesíthetetlen módon fogalmazta-e meg határozati javaslatát.
Szeretném a tisztelt Ház figyelmét fölhívni arra, hogy amikor megfogalmaztuk Magyarország vállalásait, megpróbáltuk elkerülni mind az alulvállalás, mind pedig a túlvállalás csapdáját. Nincs teljesíthetetlen vállalás ebben a határozati javaslatban.
Amit Kelemen képviselő úr fölvetett: bizony, elkészítettük a költségvetési számítást, sajnálom, hogy tételesen nem csatoltuk mellé. Szeretném jelezni, hogy az összeállításnál az volt a fő szempont, hogy az 1995. évre amikor egyáltalán nem biztos, hogy ez a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája hatályba lép-e, hiszen még hiányzik két aláíró állam , ne legyen költségvetési többlet vonzata. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben Magyarország anyagi költségvetési helyzetétől függően, a hatálybalépést követően, ne vállalhasson többet a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájából, hiszen a chartának épp az a jellege, hogy menüszerűen a softtól a hard kötelezettségvállalásokig tartalmaz előírásokat és védelmeket a kisebbségi nyelvekre vonatkozóan.
Tisztelt Ház! A norvég és a finn ratifikáció után a reménybeli magyar ratifikáció következik, s egyidejűleg a magyar kisebbségvédelmi diplomácia lépéseket tett, hogy serkentsen, hogy két további ország is ratifikálja, vagyis hogy hatályba léphessen az európai vagy regionális nyelvek kisebbségi chartája.
Hölgyeim és Uraim! Végezetül: a ratifikációval Magyarország nemzetközi kontroll alá helyezi a kisebbségek nyelvhasználatának hazai rendszerét, és vállalja ennek következményeit is. A ratifikációra való felhatalmazás újabb bizonyíték arra, hogy Magyarország korrekt politikát folytat, s messzemenően elkötelezett hazai kisebbségei helyzetének javítása érdekében. A korrektség bizonysága pedig a magyar kisebbségpolitika és külpolitika mozgásterét, ha nem is sokkal, de némileg tovább szélesítheti.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a fenti érvek alapján támogassa a határozati javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
(19.00)