Akar László

1995. március 26.

AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen két percben nem lehet reagálni arra a nagyon sok felvetésre, ami itt elhangzott, ezért engedtessék meg csak néhány tőmondatban pár gondolat fölvetése.Először is azt gondolom, a legnagyobb kockázatot akkor vállalná a kormány, ha nem tenne semmit; annak a kockázata sokkal nagyobb, mint amiről ön a hozzászólásában beszélt. Szeretném azt is elmondani, hogy úgy vélem, egy demokratikus politikai berendezkedéshez igenis hozzátartozik és jó dolog, ha egy pénzügyminiszter veszi a bátorságot, hogy mondjuk, kiáll a tíz- vagy tizenötezer ember elé, és megpróbálja a demokrácia szabályai szerint megindokolni nekik a lépését.

Az, hogy ott közben milyen mondatok hangoztak el, azt gondolom, hogy itt a képviselő úr most egy második mondatra utal, amit megelőzött egy bizonyos első mondat, amit értelemszerűen csak azok hallhattak, akik a közvetlen közelben voltak.

Ami a dolog lényegi részét illeti, azt gondolom, valóban igaz az, hogy önmagában csak a tandíj bevezetése kevés. De nem is erről van szó, hiszen a felsőoktatás átfogó reformja továbbra is nagyon fontos dolog, ezekben is szeretnénk előrehaladni. S azt kell mondanom: ahogy a termelő szférában meg kellett élni az ország nagyobbik felének, hogy bizony kemény strukturális változásokat kellett olyan időszakban végrehajtani, amikor jelentős létszámleépítések voltak, ezt valószínűleg az államháztartás szférájában is meg lehet és meg kell tennünk.

Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)