Latorcai János (KDNP)
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Mi, kereszténydemokraták, a kormányzat azon szándékát, hogy az általunk is fontosnak tartott privatizációs törvény elhúzódó vitájának lezárására törekszik, tiszteletre méltónak tartjuk. Ez a tiszteletre méltó szándék és igyekezet azonban jelen pillanatban még nem eléggé megalapozott.A törvény benyújtásához képest a módosításokkal átdolgozott és egybeszerkesztett szövegben több helyen örömünkre alapvetően megváltoztak a privatizációval kapcsolatos kormányzati elgondolások és a privatizáció irányának személyi feltételei. Ezért különösen érthetetlen számunkra, hogy a kormány miért nem vállalta a leglogikusabb megoldást: a beterjesztett szöveg ideiglenes visszavonását, átdolgozását, ennek megfelelő, egységes rendszerbe foglalását és a vita újbóli megnyitását.
Jelen pillanatban ugyan, mint már említettem, mintegy parányi segítségként a frakció rendelkezésére áll ez az egységes rendszerbe foglalt szöveg, de úgy hiszem, ez a parlamenti iratok rendszerében sehol sem helyezhető el, jogi kötöttségei nincsenek úgy is mondhatnánk, hogy valamilyen formában a levegőben lóg , hiszen ez a kézbesítés időpontjában még nem beadott módosító indítvány, így nem számít újonnan beterjesztett javaslatnak, illetve szövegnek sem.
Igaz, néhány olyan elem már kimaradt ebből a fogalmazványból, amelyet a kereszténydemokrata frakció nagyon komolyan kifogásolt az előző törvénytervezetben, illetve a még hivatalosan bent lévő törvénytervezetben mint például az állami vagyon ingyenes átadásának a lehetősége , azonban számos, a privatizáció átláthatóságát, pártsemlegességét, esélyegyenlőségét biztosító javaslat hiányzik belőle. Tehát egy oldalról megállapíthatjuk, hogy elértünk bizonyos eredményeket a korábbiakhoz képest, ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy a most kiadott anyag sem élvezi teljes értékű támogatásunkat. Úgy látjuk, hogy módosító indítványaink néhány ponton még tovább növelhetnék a konszenzus kialakulását és a privatizációval kapcsolatos pártpolitikamentes bizalom megteremtését.
A magunk részéről továbbra is kifogásoljuk, hogy a privatizációs folyamat irányítását a kormányzat részvénytársaság formájában szervezett testületre bízza, hiszen a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény, a vonatkozó szabályok és kötöttségek miatt számos esetben nem lesz és nem is lehet a privatizációért felelős miniszternek más ráhatása a folyamatra, mint közgyűlési jogosítványainak gyakorlása vagy a kormányzati célokkal ellentétes döntéseket hozó igazgatótanácsi tagok felmentése. Egy ilyen utólagos akció veszélye pedig előzetes információs egyeztetésekre késztet, ami lassítja, esetleg bürokratikussá teszi a folyamatot, illetve a döntések nyilvánosságát akadályozza. Így továbbra is a bizalmatlanság, a titkosság légköre veheti körül a privatizációs döntéseket és ezen már semmiféle parlamenti felügyelet nem tud segíteni.
Azt szeretnénk, ha a privatizáció folyamatát irányító testület széles körű bizalmat élvezne mind a politikai erők, mind a munka világának szereplői körében. Ezt a bizalmat csupán az igazgatótanács és a felügyelő bizottság megfelelő összetétele, illetve a felügyelet kiszélesítése adhatja meg. Javaslatunk szerint kívánatos, hogy az igazgatótanács kinevezésének joga a kormány javaslatára, a parlamenti pártok konszenzusa alapján a parlamenté legyen. De javaslatunkban természetesnek tartjuk azt is, ha a felügyelő bizottság elnökét a kormány az Állami Számvevőszék javaslatára nevezné ki, illetve hívhatná vissza, a felügyelő bizottság egy-egy tagját pedig az országgyűlési képviselőcsoportok jelölnék.
A felügyelő bizottságba az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala is egy-egy képviselőt jelölhetne, a pártok országgyűlési képviselőcsoportjaival azonos szabályok szerint.
Megítélésünk szerint a privatizációs intézet súlyát nagyban növelné, ha éves beszámolójáról legkésőbb a következő évi állami költségvetés elfogadásával egyidejűleg az Országgyűlés határozatban döntene. Csak ilyen feltételek és ilyen összetételű igazgatótanács, felügyelő bizottság biztosítja, hogy széles körű támogatással a háta mögött eloszlassa a privatizáció körül időről-időre felmerülő kételyeket és homályt, s végre elindulhasson egy olyan, a társadalom előtt átlátható és a nemzet egészének az érdekeit szolgáló privatizációs folyamat, amelynek megvalósítását pártunk évek óta szorgalmazza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül fontosnak tartjuk és beadott módosító indítványunkban ezt már meg is fogalmaztuk , hogy nemzetgazdasági, stratégiai kérdéseket vagy kormányzati ellátási felelősséget érintő esetekben különösen akkor, ha a felelős ágazati miniszter véleménye a privatizáció kérdésében különbözik a privatizációs intézet javaslatától , az igazgatóság döntését megelőzően, a döntéshozatali eljárás egyidejű felfüggesztése mellett, a privatizációért felelős miniszter az adott ügyben állásfoglalásért a kormányhoz fordulhasson. Úgy ítéljük meg, hogy számos esetben a javaslat mellékletében felsorolt, tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozásokon túlmenően szükség van újabb vállalkozásoknak tartósan állami tulajdonban való tartására is. Gondolunk itt elsősorban a mintegy 15 ezer kistermelő tevékenységét érintő Tokaji Kereskedőház Rt.-re 100 százalékban, a Szerencsi Mezőgazdasági Részvénytársaságra 75 százalékban, a három nagy szabályozó erőműre, a hat áramszolgáltatóra és az öt vidéki gázszolgáltatóra 25 százalék plusz egy szavazat arányában.
Ezzel kapcsolatban meg szeretném még jegyezni azt is, hogy az egységes szövegbe foglalt javaslat 7. §-ának (3) bekezdése tartalmazza a szavazatelsőbbséget biztosító részvény fogalmát, azonban ezen előírás, illetve feltételek nem jelennek meg a mellékletben. Azaz a parlament ezek szerint nem nevesíti azokat a stratégiai társaságokat, amelyeket a későbbi törvénymódosítás után nemzetgazdasági és stratégiai vagy foglalkoztatáspolitikai jelentőségük miatt ebbe a kategóriába kellene sorolni, ami szerintünk alapvető.
A privatizációs intézmény osztalékpolitikájának megvalósítása során elsődleges célnak tekintjük a gazdasági társaságok működőképességének megőrzését, azok pénzügyi, technológiai és környezetvédelmi reorganizációját, illetve a fejlesztési lehetőségek bővítését különös tekintettel az exportpiacra , a hosszú távú működőképesség megteremtését.
A nyitottság, az átláthatóság biztosítása érdekében zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhetne sor: csakis akkor, ha az adott állami vagyonrész ilyen módon történő értékesítését versenypolitikai vagy más fontos nemzetgazdasági érdek indokolja.
Tisztelt Képviselőtársaim! A privatizáció során a vevő által vállalt kötelezettségek teljesítését biztosítja az a javaslatunk, ami kötelezi a privatizációs intézményt, hogy a szerződésben rögzített feltételeket ha szükséges bírósági úton is érvényesítse. A kárpótlási jegyek értékállóságának biztosítása irányába tett lépés azon javaslatunk, miszerint az élelmiszer-ipari vagy mezőgazdasági kereskedelmi társaságok megvásárlásánál a mezőgazdasági termelők, azok szövetkezetei vagy társaságai, az eredeti jogcímen tulajdonukban lévő kárpótlási jegyeiket korlátlanul felhasználhassák és ez a készpénzfizetéssel azonos elbírálás alá essék.
A mezőgazdasági termelők és az egész mezőgazdaság jövőbeli működése szempontjából alapvetően fontos a vertikális szervezettség erősítése, fejlesztése, amelynek legjobb módja, ha a termelők tulajdonszerzését segítjük az élelmiszer-ipari feldolgozó, illetve mezőgazdasági kereskedelmi társaságokban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben elmondottakból is látható, hogy mi, kereszténydemokraták, a módosításokkal átdolgozott és egybeszerkesztett szövegű törvényjavaslatot is még számos esetben javításra szorulónak ítéljük; majd saját módosító javaslatainkkal igyekszünk használhatóbbá és elfogadhatóbbá tenni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
(17.10)