Lakos László (MSZP)

1995. március 27.

DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úr a kérdésében tulajdonképpen arra vár választ, hogy vannak-e a minisztériumnak elképzelései arra vonatkozóan, hogy a kárpótlási jeggyel rendelkező földtulajdonosok szövetkezetalakítás céljából, soron kívül, tehát az árverés megkerülésével kaphassák meg a földjüket. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a kárpótlási törvény konstrukciója szerint a kárpótlási jeggyel rendelkező jogosultak árverés során juthatnak termőföldtulajdonhoz. A törvény végrehajtása idestova négy éve folyik ebben a rendszerben. Nincs akadálya annak, hogy a kárpótlásra jogosult a saját kárpótlási jegyével és megbízás alapján más jogosultak kárpótlási jegyével vegyen részt az árverésen. Ez a megoldás ajánlható akkor, ha szövetkezetet akarnak alakítani, ha egy csoport együtt kíván árverésre bocsátott területet megszerezni.

Van másik lehetőség is, akkor, ha 1000 forint/aranykoronás értéken megegyeznek, ekkor sem kerülhető meg azonban az árverés addig a mértékig, hogy az árverésen megjelent többi jogosult véleményét ki kell kérni, hogy nincs-e ellenvetésük.

Hangsúlyozom, hogy az árverés ebben az esetben sem kerülhető ki. A földtulajdonosok közül ilyen technikákkal az juthat termőföldhöz, akinek az árverésen a vételi ajánlatát elfogadják, és kötelezettséget vállal a termőföld hasznosítására, és arra, hogy a termőföldet öt évig nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből.

A képviselő úr javaslatának elfogadása azt eredményezné, hogy a kárpótlásra jogosultak egy meghatározott köre az árverés intézményétől függetleníthetné magát, és más, árverésre jogosultakat megelőzve szerezne földtulajdont.

(15.10)

A válaszom az, hogy a minisztérium ilyen konstrukció kidolgozásán nem dolgozik; most, az árverések végső fázisában nem tartjuk elfogadhatónak ilyen új és vitatható jogcím bevezetését az árverésekre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)