Lakos László (MSZP)
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úr az interpellációjában két kérdésre vár választ; egyrészt arra, hogy a kormány mikor kívánja kidolgozni a belterületi ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat, másrészt: milyen módon kívánja a kormány megakadályozni azt, hogy a külföldiek termőföldre tulajdonjogot szerezhessenek?Képviselő úr véleménye szerint jogi szabályozás hiányában a külföldiek vegyesvállalatok és kft.-k útján felvásárolják a belterületi ingatlanokat, sőt nemcsak a belterületi ingatlanok tulajdonjogát szerzik meg, hanem a privatizáció leple alatt különböző fondorlatos ügyletekkel jutnak hozzá a termőföldek tulajdonjogához.
A feltett kérdésekkel kapcsolatban ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a termőföldről szóló 1994. évi törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzését részletesen szabályozza, és nemcsak a külföldiek, hanem a belföldi jogi személyek termőföldszerzését is megtiltja, pontosan annak érdekében, hogy az egyébként belföldi cégnek számító, de külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaságok termőföldet ne vásárolhassanak.
A törvény szerint termőföld csak a külterületen létezik, viszont a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld tulajdonjogának megszerzése külföldiek részére éppúgy tiltva van, mint a külterületen lévő termőföldeké.
Korábbi interpellációra adott válaszomban már kifejtettem, hogy törvénytelenül nem lehet Magyarországon termőföldre tulajdonjogot szerezni, mivel a törvény tilalma ellenére megkötött szerződések a magyar jog számára nem léteznek.
Kifejtettem azt is, hogy a törvénytelenül megkötött szerződések előkerítésére nincsen lehetőségünk, hiszen a zsebekben ahol ezek a szerződések lapulnak nem lehet kotorászni. Ha ezek a szerződések előkerülnek, akkor van lehetőség a felülvizsgálatukra.
Ugyanez vonatkozik az olyan szerződésekre is, amelyek mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földekre vonatkoznak.
A bankok jelzálogjogának bejegyzésével kapcsolatos aggodalmakra pedig az a válaszom, hogy a jelzálogjog bejegyzésével az ingatlan nem kerül a hitelező bank tulajdonába. Az esetleges árverésen pedig a bank sem szerezheti meg a termőföld, illetőleg a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld tulajdonjogát, mivel a bankra mint jogi személyre is vonatkozik a tulajdonszerzési tilalom.
Teljesen más lapra tartozik a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló belterületi ingatlanok tulajdonjogának megszerzése a külföldiek által. Az ilyen belterületi ingatlanok tulajdonjogát feltéve, hogy azok nem állnak természetvédelmi oltalom alatt a külföldiek adásvétel, csere vagy ajándékozás útján, a Pénzügyminisztérium előzetes engedélyével megszerezhetik. Az engedéllyel megszerezhető ingatlanok körébe tartoznak például a belterületi beépített vagy beépítetlen építési telkek, a lakás, üdülő- vagy más építménytulajdonok.
A tulajdonszerzés engedélyezése iránti eljárásban a megszerezni kívánt ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének véleményét minden esetben ki kell kérni. A jegyző az önkormányzati érdekek szempontjából alkot véleményt a tulajdonszerzés engedélyezéséről.
Mindezek alapján tehát nem fedi a valóságot az a feltételezés, hogy a belterületi ingatlanok tulajdonszerzésére vonatkozó szabályozás hiányzik. Pontosan a termőföldről szóló 1994. évi törvény 90. §-ának (1) bekezdésében a kormány részére adott felhatalmazás szolgál alapul arra, hogy a 171/1991. (XII. 27.) kormányrendelet mindaddig hatályban maradjon, amíg a külföldieknek az ilyen ingatlanokra vonatkozó tulajdonszerzését egy újabb jogszabály nem rendezi. E felhatalmazás hiányában az említett 171-es kormányrendeletet is hatályon kívül kellett volna helyezni.
Kérem, válaszomat szíveskedjenek elfogadni. (Taps.)