Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, nem sokkal leszek hosszabb, mint előbbi képviselőtársam... (Derültség.), ezért kérem némi kis türelmüket. Hisz' a jelen napirenden levő T/288. számú privatizációs törvényjavaslat már oly széleskörűen kitárgyalásra került, hogy alig-alig lehet valamit hozzáfűzni. Azt hiszem, pozitív és negatív vonásait ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt megvilágították képviselőtársaim.Én inkább arra utalnék, hogy e privatizációs vagyontömegbe gondolom, a nyilvántartásba bekerültek azok az ingatlanok is, amelyek korábban történelmi pártoknak, gazdasági egyesületnek vagy szervezeteknek az ingatlanai voltak gondolok itt a Hangya szövetkezetre vagy gazdasági egyesületre. Arra szeretnék itt utalni, hogy ezeket az ingatlanokat a kormány vegye ki majdan a privatizált vagyonok nyilvántartásából és köréből, annál is inkább, mert ezek az ingatlanok azért annak idején mégiscsak feladatot töltöttek be: gazdasági téren értékesítést, adásvételt bonyolítottak le.
Amennyiben a privatizáció felé halad országunk, így nyilvánvalóan a jövőben is szükségeltetne ezeknek a gazdasági egyesületeknek ezeket a vagyonrészeit visszajuttatni, annál is inkább, mert az egyház vagyonának ha részben is az elmúlt időszak alatt jó néhány vagyontárgyát visszajuttatta a magyar parlament. Nem lehet egy jogállamban különbséget tenni a tekintetben, hogy egyházi avagy más politikai vagy társadalmi szervezet tulajdonából került ki jogszerűtlenül annak idején.
Erre vonatkozóan szeretném a kormány figyelmét felhívni: ezeknek a vagyontárgyaknak az ezen szervezetek az eredeti tulajdonosok részére való visszajuttatása tekintetében gondolja át majdan a privatizációs törvény végrehajtását. Úgy hiszem, hogy mindenféleképpen fel kellene függeszteni ezeknek a vagyontárgyaknak az értékesítését, mert ha megfigyelték vagy megfigyeltük , akkor láthattuk, hogy az egyházi vagyonok visszaadása mellett is jelentős kulturális, oktatási bázisok fejlődtek ki; itt pedig gazdasági téren való úgymond lehetőséget biztosítunk azoknak a szervezeteknek, amelyek korábban is hozzájárultak a magyar gazdaság fejlődéséhez. Egyébként a bírói gyakorlat is afelé mutat, hogy a jogtalanul kikerült ingatlanok körét eredeti tulajdonosaiknak visszajuttatja.
Ezért úgy ítélem meg, hogy a jogállamiság keretei között a kormány átgondolja: nyitottá válik-e vagyon tekintetében, és lehetőséget biztosít visszatartva ezeket a vagyonokat a későbbi tulajdoni rendezés értelmében.
Ezért megfontolásra ajánlanám a tisztelt előterjesztőnek ezen vagyontárgyaknak a felfüggesztését az értékesítésből, annál is inkább, mert gazdasági érdeket is szolgálóak lesznek.
Röviden utalni szeretnék még talán befejezésül arra, hogy ennek az előterjesztett törvényjavaslatnak egy hiányossága: nem fogalmaz meg benne kellő ellenőrzést, márpedig az állampolgárok, maga a közvélemény is, igencsak elvárja, hogy a privatizáció, az állam vagyonának az értékesítése kellő ellenőrzés mellett történjen, ne legyen olyan hátsó gondolata a magyar állampolgárnak vagy a közvéleménynek, hogy egy-egy privatizált vagyon mögött esetleg nem teljes értékű értékesítés történt.
Nem tartom szükségesnek vagy legalábbis úgy látom, nem szükséges az állam vagyonát a leggyorsabb ütemben értékesíteni, tudniillik a későbbi értékesítésnél sem látom azt, hogy ez a vagyon az értékéből valamit is veszítene.
Ezeket a gondolatokat a kormány szíves figyelmébe ajánlom gondolja át , de az ellenőrzést feltétlenül, kellő mértékben be kell építeni a privatizációs törvénybe.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Szórványos taps.)