Szász Domokos (SZDSZ)
SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az előterjesztés, a kötelező bizottsági hozzászólók már elég világosan megfogalmazták a törvénnyel kapcsolatos véleményüket. Én néhány olyan dolgot emelnék ki, amely inkább a szükségszerűségét, vagyis a hiánypótló voltát próbálja alátámasztani.Nem egészen úgy fogalmazódott meg a dolog, tekintettel, hogy nem jogász vagyok, számomra egyszerűbb szavakkal úgy fogalmazható meg az ügy, hogy egy fogyasztó és egy szolgáltató közötti viszony szabályozása jelenleg az alkotmány szerint a Ptk., tehát a polgári törvénykönyv keretébe tartozik, és emiatt az Alkotmánybíróság kénytelen volt megszüntetni a Kalmár Péter képviselőtársam által felsorolt hét önkormányzat erre vonatkozó önkormányzati rendeletét. Ilyen értelemben tehát egyértelműen hiánypótló és szükségszerű törvényről van szó.
Másrészt, tekintettel arra, hogy még a környezetvédelmi törvény tárgyalása folyik, tehát nem fogadtuk még el a törvényt, az viszont, úgy emlékszem, 42. §-ában kimondja és nagyon egyszerűen szabályozza, miszerint a természetes környezet védelmében mindenki köteles részt venni. Lehet, hogy nem pontosan idézem. Ez természetesen elégtelen ahhoz, hogy az életviszonyokat szabályozza, és ezért volt szükség arra, hogy az önkormányzatok az ugyancsak '90-ben az önkormányzati törvény 8. §-ában rájuk rótt feladatként ezeket valamiféleképpen szabályozzák. Tehát tulajdonképpen jogalkotási problémával állunk szemben, mert az Alkotmánybíróság megszüntette, az önkormányzati törvény feladatként írja elő, ugyanakkor a jogi lehetőségünk, mivel a környezetvédelmi törvényt nem fogadtuk el, még nincs. Ily módon tehát a törvény szükségszerű.
Az Alkotmánybíróság még azt is kifogásolta, miszerint a díjmegállapítás nem lehet joga egy önkormányzati rendeletnek akkor, amikor a polgári törvénykönyv keretén belül született szerződés tételéről van szó. Tehát ezt is ki kellett igazítani.
Ily módon megszületett egy, inkább csak kerettörvénynek nevezhető törvényjavaslat, nagyon helyes, hogy csak kerettörvény, hiszen azok az életviszonyok, amelyeket szabályozni kíván, a lehető legkülönbözőbbek szerte az országban. Egyrészt közigazgatási okokból, másrészt geográfiai okokból ezek az életviszonyok természetesen mások.
Ugyanakkor a kerettörvénynek lehetőséget kell adni sok olyasmi dologra, amit az Alkotmánybíróság egyébként kifogásolt. Tehát biztosítani kell azt, előírja az alkotmány, hogy vagy törvénnyel, vagy kormányrendelettel szabályozható csak az, amit eddig a polgári törvénykönyv írt elő. Tehát a törvényt meg kell alkotnunk.
Előír bizonyos jogalkalmazási eszközöket ez a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik; ami teljesen értelemszerű, hiszen ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk az abban foglaltakat, bizonyos jogalkalmazási eszközökre is szükség van. Ezt a jogosítványt is átadjuk az önkormányzati rendeleteknek.
Ugyanakkor, ahogy államtitkár úr előterjesztésében már jelezte, ezek az önkormányzati rendeletek nem kötelezőek. Tehát nem kötelező megalkotni ezeket, hiszen ahol az életviszonyok nem indokolják, vagy nem lehetséges a megoldása, ott nem szükséges, nem kötelező a megalkotása.
A célja ugyanakkor az, hogy a szervezett módon biztosított közszolgáltatás kötelező igénybevétele legyen előírva, amit én más szavakkal egyszerűbben úgy fogalmaznék meg, hogy ezen közszolgáltatást magában foglaló, vagy a közszolgáltatásban lévő feladatokat írnám elő kötelezően. Magyarán arról van szó, hogy a szemetet el kell szállítani. Egyszerű szavakkal erről van szó, és ezt kívánja szabályozni.
Ez kétféleképpen lehetséges. Vagy úgy, hogy előbb egy közszolgáltatást biztosítok, és ennek keretében elszállítom a szemetet, vagy pedig a közszolgáltatás területén élőket arra kötelezem, hogy vagy ezen közszolgáltatás igénybevételével, vagy valamilyen más úton-módon ezt a feladatot megoldják. A jelen törvényjavaslat szándékában inkább azt célozza, hogy a közszolgáltatást, tehát a szervezett szemétszállítást kötelezően előírja, de ugyanakkor a 2., illetve az 1. § (2) bekezdése arra is ad lehetőséget, hogy ez alól nem kibújhassanak, de ez alól egyéb szerződések formájában, de a feladatot teljesítve ki lehessen bújni.
Néhány olyan szempontot szeretnék fölvetni, ami az általános vitában természetesen elő kell hogy forduljon, mert a törvénynek a Ptk.-val való kapcsolatáról már beszéltem.
De ugyanakkor a törvénynek meg kell jelölnie azt is, hogy a rendeletalkotásnak kik a címzettjei. Itt már látok egy kis problémát, hiszen egyértelműen kimondja a mostani javaslat, hogy települési önkormányzatok a címzettjei, tehát nekik kell, ha egyáltalán megalkotják a rendeletet.
Én egyetlen problémát láttam csak, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz. Külön kiemeli, hogy Budapest, tehát a fővárosnál a fővárosi közgyűlés a rendeletalkotás címzettje, ugyanakkor használja a törvény a jegyző szót, és nincs definiálva az, hogy a területileg illetékes, magyarán, a budapesti kerületek jegyzői lesznek-e azok, akik eljárnak, illetve jogalkalmazási eszközökkel élhetnek, vagy pedig a budapesti főjegyző. Az én nem jogász, természetes eszem azt diktálná, hogy ez természetesen a területileg illetékes jegyző legyen, tehát a kerületek jegyzője, de jónak tartanám, hogyha a törvényjavaslatban ez pontosabban megfogalmazódna, hogy ne legyen vita. Technikailag kivihetetlennek tartanám azt, hogyha a jegyzőre rótt feladatok vagy lehetőségek a főjegyzőt érintenék.
A törvényjavaslatban egy alapvető, mondjuk, terminus technicusbeli problémát is fölfedeztem, ami azért inkább ugyancsak az általános vitához tartozik. A településtisztaság kifejezést használja a törvény, ami, ha jól emlékszem, mikor az önkormányzati törvényről vitatkoztunk, illetve tárgyaltunk, akkor az csak a szennyvizeket tartalmazta. Nálam hivatottabb környezetvédők okosítottak akkor föl, és ezért szakemberek azt javasolják, hogy szövegszerűen a köztisztaság is szerepeljen, ami szerintük mint terminus technicus a szilárd hulladékot takarja, és ily módon a településtisztaság és a köztisztaság együtt takarná mindazt, amiről maga a törvényjavaslat most beszél.
Van a törvényben egy olyan lehetőség, hogy a kötelezően elrendelt szerződéskötést, magyarán, a közszolgáltatás kötelező igénybevételét nem kell feltétlenül mindenkinek teljesíteni, abban az esetben nem kell, hogyha szerződéssel igazolja, hogy hasonló feladatot ellátó vállalkozóval ugyanezt a feladatot ellátja.
A mostani törvényjavaslat úgy szól, hogy a jegyző kérésére a vonatkozó szerződést be kell mutatni. Én helyesebbnek tartanám, ismervén a helyi viszonyokat, hogyha ez úgy szólna, vagy úgy módosítanánk később a törvényjavaslatban, miszerint ezt előzetesen kell a jegyzőnek bemutatni, ily módon nem megengedni azt a közszolgáltatást igénybe vevők részére, hogy évekig kibújjanak alóla, s csak akkor mutassák be a szerződést, amikor ezt a jegyző észreveszi, hogy hiányzik, magyarán, nem vette észre a közszolgáltatást. Ezt természetesen később a módosító javaslatoknál esetleg még részletesebben is kimunkáljuk.
Inkább környezetvédelmi szakemberek, mint köztisztasággal foglalkozó szakemberek igénylik azt, hogy szakvállalkozó legyen az, aki ezt a bizonyos közszolgáltatást, vagy az az alól való kibújást, tehát a külön vállalkozói szerződések végrehajtását elláthassa. Megfontolandónak tartom ezt is.
(12.50)
Továbbá ugyancsak szakemberek azt javasolják, hogy ne azt a terminus technicust használjuk ezt sajnos olvasnom kell , amelyik úgy szól: "összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése", mert a szakma szerint ez már újabban úgy szól: "kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása". Azzal, hogy megjelentek az égetőművek meg az egyéb megoldások arra, hogy a szemetet eltakarítsuk, illetve likvidáljuk, helyesebb lenne ezeket a terminus technicusokat használni, amelyek általánosabbak.
A közszolgáltatást biztosítók számára tehát ez szerepel: "kezelés, ártalmatlanítás és hasznosítás" ebbe beleérthető a fűtőmű, szemétégető s minden csuda. Ugyanakkor a közszolgáltatást igénybe vevők számára, tehát akiket kötelezünk arra, hogy igénybe vegyék, azt kellene előírni: "összegyűjtés, elszállítás és ártalommentes elhelyezés vagy tárolás" addig, amíg a közszolgáltatók el nem szállítják a hulladékot. Ezen apró javítások természetesen később valószínűleg módosító javaslatok formájában is megjelennek.
Az SZDSZ frakciója nevében azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat nemcsak szükségszerű, hanem majdnem abban a formájában, ahogy most előttünk szerepel, kiválóan alkalmas annak rendezésére, amiért született, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)