Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatot, melyet szoros eredménnyel végül is alkalmasnak ítélt az általános vitára.
(16.20)
A markáns véleménykülönbségek miatt kisebbségi álláspontot is ismertet a bizottság.
A törvényjavaslat körül kialakult társadalmi-politikai hangulat valamennyiünket befolyásolt a döntés meghozatalakor. Az a tény, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban nem született megállapodás, hogy az érdekképviseletek nem értenek egyet a módosítások tárgyalásával, s ezt kifejtették a bizottsági ülésen is, növelte személyes döntéshozói felelősségünket.
Új momentum a törvényjavaslat benyújtása óta a kormány március 12-ei gazdaságpolitikai csomagterve, mely felvetette, hogy esetleg a beterjesztetteken túl újabb pontokon is szükségessé válhat a törvény módosítása. Ilyen körülmények között vizsgáltuk azt, hogy társadalmi és költségkihatása indokolttá teszi-e a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. A bizottság valamennyi tagja egyetértett abban, hogy továbbra is aktuális a munka törvénykönyve és a hozzá kapcsolódó közalkalmazotti és köztisztviselői törvények átfogó, koncepcionális vizsgálata. Mi, akik a többségi véleményt képviseltük, nem elsősorban költségkímélő hatására, mint inkább a gazdaság versenyképességére, kiszámíthatóságára tekintettel sürgetjük a változásokat.
A módosítások három nagy csoportba sorolhatók. Vannak technikai elemek, melyeket a jogalkalmazás vetett fel. Jelentős csomag a változtatásokon belül az üzemi tanácsi választásokhoz kapcsolódó paragrafusok, jóllehet ezek a májusi választásokon a kormány korábbi szándéka ellenére már nem alkalmazhatók. A módosítások az üzemi tanácsok működésének folyamatosságát célozzák, lehetővé teszik a rugalmasabb alkalmazkodást a gazdálkodó szervezeteken belül történő változásokhoz. Egyértelművé teszik a választási eljárási szabályokat. Az üzemi tanácsi választások nem minden esetben bonyolíthatók le egy adott időpontban. A már meglévő munkahelyeken, a gazdaság egészében állandó a változás, a mozgás, így ezen rendelkezések folyamatosan szükségeltetnek. Ezért ragaszkodtunk a törvényjavaslatban a benntartásukhoz.
A változtatás egy másik csoportja a szociális viszonyokat, a partneri együttműködést szabályozza. Rendez olyan vitás kérdéseket, mint a két nap utáni kötelező írásos munkaszerződés, a rendkívüli felmondás szabályozása, mely több százezer munkavállalót érint. Jogos társadalmi igényt elégít ki a munkajogi perek elbírálásának felgyorsítása, a bírói eljárást megelőző egyeztetés beiktatása. Olyan akut problémákat vizsgál felül, mint a munkaviszony megszüntetése; vezető állású munkavállalók felmentése, jogállása s az óriási mértékű végkielégítés kifizetésének megszüntetése; a távolléti díj bevezetése, mely megakadályozza a korábbi kettős kifizetést, illetve megszünteti azt a tarthatatlan állapotot, hogy elsősorban vezető állású alkalmazottak szabadságuk ideje alatt többet kerestek, mint a munkavégzéssel.
Egyetértettünk abban, hogy a háromnapos betegszabadság a gyakorlatban kudarcot vallott. Ez a paragrafus az, mely a törvényjavaslatban megfogalmazott formájában részben ütközik a kormány gazdasági csomagtervével. Ennek megfelelően elengedhetetlennek tartjuk, hogy az eddig vitatható kérdéseket a törvényjavaslat elfogadásával egyértelművé tegyük. Ez szolgálja azt a fontos érdeket, melyet a gazdaság kiszámítható, nemzetközileg is versenyképes működése jelent, s jogbiztonságot teremt a munkavállalók és a munkaadók számára. Ez az érdek összhangban van a kormány stabilizációt szolgáló elképzeléseivel is.
Ezek alapján bizottságunk javasolja a tisztelt Háznak, hogy támogassa a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Köszönöm. (Taps.)