Surján László (KDNP)
DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kisebbségi vélemény alig, épphogy kisebbségi vélemény; a bizottság 6 igen szavazatot, 4 nemet és 1 tartózkodást, tehát lényegileg 6:5 arányú szavazást produkált. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert bizottságunk általában konszenzusra törekszik, ritkán fordul elő ilyen kiegyenlített vélemény. Hogy mi lehetett ennek az oka, négy pontban foglalom össze, nem részletezve azokat a pontokat, amelyek részben a miniszteri expozéban már megvilágítást nyertek. Őszintén csodálkozásunkat fejeztük ki, hogy egy baloldali kormányzat nem tudott az érdekegyeztetésen megállapodásra jutni ebben a kérdésben; nem vitatva most azt a kérdést, hogy reális vagy irreális volt-e valamelyik szakszervezet véleményformálása, a tény az tény nem jött létre a konszenzus.
A második pont: úgy ítéltük meg, hogy zömében felesleges módosítások találhatók benne. Feleslegesnek minősítettük az üzemi tanácsok megválasztási módjára vonatkozó szabályzást, olyan körülmények között, mikor májusban sor kerül ezekre a választásokra, s a törvény idevonatkozó része csak szeptemberben lép érvénybe. Nem lehet józan ésszel belátni, hogy a törvényhozás mai feladatai között miért nem lehetett ezeket a passzusokat kihagyni, lefolytatni az üzemi tanácsi választásokat, s azok kiértékelése után, majd boldogabb időkben hozni meg egy végérvényes szabályzást.
Harmadsorban azért ismételnem kell az elhangzottak egy részét, kicsit más hangszerelésben. Nem mutat összhangzó, egybehangzó, tervezett kormányzati munkára az, hogy most tárgyalni kezdünk egy olyan paragrafust, amely megemeli a táppénzre járó juttatásokat a jelenlegi 75 százalékról 80 százalékra, miközben a ma már érvényes kormányzati álláspont a 75 százalék helyetti 70 százalék. Azt gondolom, hogy ez ugyancsak önmagáért beszél. Különösen izgalmassá válik majd ez a passzus akkor, ha a szabadság általánosabb kérdései is megváltoztatásra kerülnének, ugyanis mai Házszabályunk szerint csak azokhoz a pontokhoz lehet hozzányúlni, amelyeket a módosítás magában foglal. Ha bármely okból a munka törvénykönyvéhez az úgynevezett Bokros-csomagon belül hozzá kell nyúlni, azt csak egy önálló törvénymódosítással lehet, s ekkor az a furcsa helyzet fog előállni, hogy egyazon törvény esetleg két csatornán keresztül, különböző pontjain megnyitva áll a Ház előtt. Ezért javasoltuk azt, rendezze a kormány ezeket az elgondolásokat, s ezek összerendezése után térjünk vissza a kérdésre.
Végezetül: biztató volt miniszter asszonynak az a kijelentése, hogy a kormány nem tekinti lezártnak a folyamatot. Valóban nagyon sok olyan pontja van még a munka törvénykönyvének, amely ugyan funkcionált az elmúlt három évben, de a funkciója nem bizonyult egészen tökéletesnek. Ezeket a pontokat is szeretnénk mihamarabb megváltoztatni éppen azért, hogy a munka világában rendezettebben és a munkaügyi perek tekintetében gyorsabban, helyesebben, kisebb számú perrel folyjanak a munka világában résztvevők közötti viták.
Tehát ezek voltak a kisebbségben maradt vélemények, amelyek alapján mi bölcsebbnek tartottuk volna esetleg csak néhány héttel elhalasztani e törvény általános vitáját.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)