Filló Pál (MSZP)
FILLÓ PÁL (MSZP): Igen tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, hogy sajnálatos módon a munka törvénykönyvének parlamenti vitája és parlamenti története sohasem mentes a megrázkódtatásoktól. Az előttem szóló képviselőtársaim és a miniszter asszony is szóltak arról, hogy milyen gondok és problémák előzték meg a munka törvénykönyvének jelenleg napirenden lévő módosítását. Ezekről nem szeretnék túlzottan hosszan beszélni, de engedjék meg képviselőtársaim, hogy néhány szót, néhány megjegyzést fűzzek ezekhez a történésekhez. Valamennyien megkaptuk a szakszervezeti oldal tiltakozó levelét, amelyben a munka törvénykönyve módosítása kapcsán arra kérnek fel bennünket, hogy ne támogassuk ezt a javaslatot. Ugyanakkor azok a képviselőtársaim, akik figyelemmel tudták kísérni az Érdekegyeztető Tanács munkáját, valamint a munka törvénykönyvével kapcsolatos véleményeket, amelyek eddig megfogalmazásra kerültek, azok megerősíthetnek engem abban a véleményemben, hogy alapjában véve nem a módosítás tartalmára irányultak ezek a kritikák, hanem elsősorban arra, hogy hogyan lett ez benyújtva a parlament elé és arra, hogy sajnálatos módon az Érdekegyeztető Tanácsban nem előzte meg a benyújtást egy megegyezés, tehát nem egy támogatott és teljes egyetértésen alapuló módosítócsomag van most előttünk.
Miniszter asszony említette, hogy ugyanakkor a kormányzat részéről valóban mindent megtettek annak érdekében, hogy a megegyezés megszülessék, és alapjában véve a vita tulajdonképpen nem is a kormányzat és az Érdekegyeztető Tanácsban ülő felek között, hanem sajnálatos módon döntően úgy, ahogy Tardos Márton képviselőtársam az előzőekben ezt megfogalmazta a munkavállalói és a munkaadói oldal között volt, és sajnos itt nem született meg az a megegyezés, amelyet mindnyájan szerettünk volna.
Éppen ezért úgy gondolom, hogy miután a jelenleg benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatos módosítások fontosságát, illetve ezek aktualitását egyetlenegy fél sem kérdőjelezte meg, ugyanakkor a tartalmát természetszerűleg a munkavállalói és a munkaadói oldal alapvetően másként határozta meg, egyetlen lehetősége volt a kormánynak, és ez az, hogy megpróbálja konszenzus nélkül benyújtani ezt a javaslatot.
Melyek voltak a legvitatottabb kérdések? Természetesen komoly vita alapja volt a munkavállalók és a munkaadók között a szakszervezeti tisztségviselők jogvédelme, a hatékonyabb szakszervezeti munka feltételeinek törvényi szintű biztosítása. A másik nagy csomag, amin a viták folytak, az a munkaidőkeret rugalmasabb szabályozásának módja és annak mikéntje. A harmadik a távolléti díjjal kapcsolatos problémakör. S a negyedik, amely talán szakszervezeti vonatkozásban a legfontosabb volt és amiről ma nemigen esett szó, ez az ágazati kollektív szerződések beemelésének vagy nem beemelésének az ügye.
Ugyanakkor volt egy koncepcionális probléma is, amely tulajdonképpen az Érdekegyeztető Tanácsban is felmerült, és ez a koncepció arról szólt, hogy a munka törvénykönyvét milyen módon kell módosítani, lehetséges-e részletenként, úgymond szeletenként a legfontosabb ügyeket mindig behozva a parlament elé, vagy pedig egy egységes nagy munkatörvényre és a munka világával foglalkozó törvények teljes átalakítására van-e szükség. Ezek azok a kérdések, amelyekben sajnos nem sikerült megegyezni, s így szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy természetesen a szocialista párt parlamenti frakciójában is eltérő vélemények alakultak ki képviselőtársaim között.
A képviselőcsoport többsége azt tartotta volna kívánatosnak, hogy a munka törvénykönyve módosítását az Érdekegyeztető Tanács megállapodása alapján tárgyalja meg az Országgyűlés. Ugyanakkor, amikor egyértelművé vált, hogy nincs remény a megállapodásra, a frakció többsége támogatta a törvénytervezet tárgyalását, mert a módosítás szükségességét alátámasztják azok a tapasztalatok, amelyekkel a parlamenti képviselők naponta szembesülnek, s amelyek sürgős megoldást követelnek.
Melyek ezek? Ilyen a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos visszaélések kiszűrése. Gondolom, képviselőtársaim is emlékeznek arra, hogy milyen közfelháborodást okozott az a gyakorlat, hogy egyes cégeknél a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése esetén irreálisan magas, sokszor több tízmilliós nagyságrendű kifizetések is történtek. Ez a gyakorlat a módosítással megszüntethető.
A hatályos munkatörvénykönyv szűk keretek közé szorítja a munkaidő-gazdálkodást. Tudjuk jól, hogy a jól működő, versenyképes vállalkozásoknál a törvényi kereteket lehetetlen volt betartani. Tulajdonképpen létrejött egy kvázi törvénytelen állapot, hallgatólagosan ezen mindenki igyekezett továbblépni. Mi úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat megoldaná ezt az ellentmondást is, és a felek megállapodásán nyugvó, de rugalmasabb gyakorlatot javasol.
Az elmúlt években szintén sok gondot okozott szociális szempontból néhány méltatlan rendelkezés. Ezért a módosítás fokozottabb védelmet javasol a terhes nőknek, a kötelező orvosi vizsgálat körébe emeli a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot, és kedvezményezi a véradásra vállalkozó dolgozókat is. A hozzátartozók ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetében is kötelezően előírja a bérfejlesztés mértékének megfelelő béremelést.
(16.40)
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egész módosítás, amely most előttünk fekszik, a kollektív szerződéseknek nagy szerepet szán. Ehhez elengedhetetlen az, hogy a szakszervezeti munka ellátásához szükséges feltételeket bővítsük. A javaslat lehetővé teszi azt, hogy a szakszervezet érdekében eljáró, de nem ott dolgozó személy a munkahelyre beléphessen, és ott érdekvédelmi tevékenységet folytathasson.
A szakszervezet jogosulttá válik a munkakörülmények ellenőrzésére is. A vitás kérdések esetén a tervezet meggyorsítani javasolja a szakszervezeti kifogással kapcsolatos eljárást, sokáig húzódó viták helyett a bíróság nem-peres eljárásban 15 napon belül eldöntheti a vitatott kérdéseket.
Talán a legvitatottabb ügy volt a módosító javaslat kapcsán a távolléti díj bevezetése. Ennek alapján olyan díjazást kapna a munkavállaló, mintha ténylegesen dolgozna. Ugyanakkor az egyeztetések során és a jogos kritikák során a kormányzat néhány olyan ügyben, mint például a bérpótlék, illetve a túlóradíj is, a távollétre eső időarányos részét beépítette a javaslatba, tehát azt lehet mondani, hogy itt is igyekeztünk elmenni addig, ameddig a kompromisszumban el lehetett menni.
Tisztelt Ház! A javaslat részletesen foglalkozik az üzemitanács-választás szabályaival. Ezek javarészt pontosító jellegűek. Új elemként kerül be a törvénytervezetbe az üzemi tanács póttagjának az intézménye. Ez segíti az üzemi tanács intézményének stabilitását, az idő előtti választások elkerülését. Egyértelmű, hogy az üzemitanács-választással kapcsolatos új szabályok az ez évi választásoknál még nem, de a jövőben viszont mindenképpen segíthetik és egyszerűsíthetik a lebonyolítást.
Tisztelt Ház! A munka törvénykönyve történetének elmúlt két és fél éves tapasztalatai, a mindennapi gyakorlat problémái alapján döntött úgy a szocialista frakció, hogy támogatja a törvénytervezetet, mert az ellentmondások feloldásával nem célszerű tovább késlekedni mert ez a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is csak hátrányokat okoz.
Végezetül: mi bízunk abban, hogy a munka törvénykönyve és a munkajogi szabályozások átfogó felülvizsgálata módot ad az Érdekegyeztető Tanács partnereinek arra, hogy létrejöjjön közöttük a megegyezés, és a továbbiakban a jövőben a munka világát érintő szabályozásnak a javaslatai közmegegyezéssel kerülhetnek be az Országgyűlés elé. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánykoalíció padsoraiban.)