Üszögi-Bleyer Jenő (MSZP)

1995. április 3.

BLEYER JENŐ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Mint országgyűlési képviselőhöz, de úgy is, mint a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökéhez az utóbbi időben növekvő számban érkeztek jelzések és kérdések a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvénnyel kapcsolatosan. Ez évben 50 esztendővel vagyunk a II. világháború befejezése után. Úgy gondolom, ez azt a feladatot rója ránk: emlékezzünk a haza iránt kötelezettségüket példásan teljesített honfitársainkra, különösen azokra, akik életüket, egészségüket áldozták. De nem emlékezhetünk méltóan, ha mi nem teszünk meg mindent azért, hogy a haza ma teljesítse velük és hátramaradt hozzátartozóikkal a hadiözvegyekkel és hadiárvákkal, a hadirokkantakkal szemben, amit kötelessége és lehetősége van megtenni.

Úgy gondolom, az említett törvény fő vonásaiban és szellemében eleget tesz az említett kötelezettségeknek, de egyes részleteiben, egyik-másik paragrafusában módosításra, kiigazításra szorul.

Kérésemmel az a szándékom, hogy erre felhívjam a figyelmet, egyszersmind lehetősége legyen a Honvédelmi Minisztériumnak: jelezze, melyek azok a problémák, amelyek megoldására lehetőséget lát, és már javaslatot is készítenek ez ügyben.

A hozzám érkezett észrevételek többsége az egy összegű térítéshez, a 10. § (1) bekezdéséhez kapcsolódik. Tisztelettel kérdezem, miért feltétele a térítésnek az, hogy a volt hadiárva, hadiözvegy és hadirokkant kapott-e 1949. január 1-je előtt térítést, illetve, hogy már a jelzett dátum előtt megállapították-e hadiözvegy, illetve hadiárva, hadirokkant állapotukat. Be kell vallanom, hogy ezt sem én nem értem, sem...