Fodor István
DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A hadigondozottak ellátásáról szóló törvény 1994. szeptember 1-jén, négy hónappal a kihirdetését követően lépett hatályba. Ez alatt az idő alatt kihirdetésre került a végrehajtása tárgyában megalkotott kormányrendelet, a Honvédelmi Minisztérium szakemberei pedig a 19 megyében és a fővárosban 3200 helyi önkormányzat jegyzői számára tartottak konzultációkat a jogszabályokban foglalt feladatokról és tennivalókról. Úgy gondolom tehát, hogy a felkészülés oldaláról a jegyzők rendelkeznek mindazokkal a tudnivalókkal, amelyek feladataik ellátásához szükségesek. Ha olyan tendenciát tapasztalunk egy adott önkormányzat részéről, amely a törvény helytelen értelmezésére utal, akkor természetesen jelzéssel élünk; azonban ennek csak jelzés értéke maradhat, másra nekünk lehetőségünk nincs.Ami képviselő úr másik kérdését illeti, ez a 10. §-nak az indokolása. A jogalkotók abból a feltételezésből indultak ki, hogy 1946-ban, a háború befejezését követően lehetőség volt a hadigondozottak nyilvántartásba vételére, és 1948-ig volt törvényes jogorvoslati lehetőség is. 1949-ben történt olyan változás, amely alapján feltételezhető, hogy politikai okokból vontak meg juttatásokat, másrészt pedig megszűnt a jogorvoslati lehetőség. Ezen okok miatt történt az 1949. január 1-jei dátum beemelése a törvénybe.
Tapasztalataink szerint ez lehetőséget teremt arra, hogy az érintettek többsége megkapja ezt a térítést; egy részük esetében azonban ez a törvény valóban diszkriminál. Korábban a miniszter úr már utalt arra, hogy egy féléves tapasztalatot követően felmérést készítünk, és ha szükséges, akkor kezdeményezést fogunk tenni a törvény módosítására.
Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)