Szabó György (MSZP)
SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Remélem, megnyugtató választ tudok adni, tisztelt képviselő úr. Elöljáróban azonban arról szólnék, hogy az 1992. évi LI. törvénnyel az Országgyűlés a volt szakszervezeti üdültetést célzó vagyontömeget a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány tulajdonába adta. Az alapítvány kuratóriuma gyakorolja a tulajdonosi jogokat.Az alapítvány rendeltetése, hogy biztosítsa a szociálpolitikai célú üdülési és gyógyszanatóriumi ellátást, és ehhez az igénybe vevők részére támogatást nyújtson. A támogatás forrása az állami költségvetés és a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság, az ön által is említett HUNGUEST által termelt nyereség. Azonban el kell mondanom, hogy az alapítók akarata eleve arra irányult, hogy az állami támogatás kiváltásával az alapítvány, illetve vagyonkezelő szervezet bizonyos idő múlva önfinanszírozóvá váljék. Az ehhez szükséges forgóalap-juttatást sem most, s valószínűleg a későbbiekben sem tudja a költségvetés biztosítani, így annak a kitermelése is a vagyonkezelő szervezetre hárul. Ezt rendkívül lényegesnek tartom hangsúlyozni.
Ami a Hotel Rózsadombot illeti, az is azok közé az üdülők közé tartozik, amelyek az alapítvány tulajdonába kerültek. Megnyitására 1971-ben, tehát már 24 éve került sor, és részleges felújítása a '86-os, '87-es években történt. Mára az üdülő viszont teljesen lelakott állapotba került, a gépészet, elektromos, konyhatechnológiai hálózatokat, berendezéseket az üzembe helyezés óta nem korszerűsítették. Így tehát az üdülő mai állapotában a minimális idegenforgalmi előírásoknak és a mai vendégek igényeinek sem felel meg, mindennaposak az üzemzavarok, a korszerűtlenné vált berendezések növelték az üzemeltetési költségeket, illetőleg veszélyeztették a folyamatos működést. Az üdülő vesztesége 1994-ben, azaz a bezárás évében 21 millió forint volt.
Az alapítvány és a részvénytársaság olyan rekonstrukció végrehajtását határozta el, amely az üdülőt alkalmassá teszi korszerű szolgáltatások nyújtására. Privatizációs szándékról tehát nincs szó. Annál is inkább nincs, mivel ez az egyetlen fővárosi ingatlana az alapítványnak. A rekonstrukció végrehajtásához szükséges beruházási források előteremtése érdekében azonban elképzelhető tőkebevonásnak a szükségessége, arányos résztulajdonlással ebben az esetben.
(15.40)
Képviselő úr első kérdésére tehát az a válaszom, hogy a Hotel Rózsadomb bezárását nem a romosítás és a magyar népnek különösen nagy kár okozása, hanem a vagyon megőrzése, gyarapítása és eredeti rendeltetésének helyreállítási szándéka vezette. Ebből következik, hogy képviselő úr második kérdésére nem tudok igazából válaszolni, hiszen azért nem szokás büntető feljelentést tenni, ha valaki gondos gazda módjára jár el a rábízott vagyonnal.
Ami pedig a harmadik kérdését illeti: említette 31 volt SZOT-üdülőingatlan sorsát. Pontosan a forgóalap-juttatás elmaradása miatt került az alapítvány kuratóriumának napirendjére. Az alapítvány felülvizsgálta ezt a kérdést, és ennek alapján kijelölte azokat az ingatlanokat, amelyek veszteséget termeltek, és egyéb hasznosításuk, értékesítésük például bérbeadással való megoldással előnyökkel járhat. A befolyó bevételek ugyanis a vagyonkezelő szervezet forgóeszköz-ellátási, likviditási helyzetének javítására, valamint az üdültetést szolgáló többi ingatlan folyamatos felújítására, beruházására teremtenek forrást. Képviselő úr harmadik kérdésére tehát az a válaszom, hogy a döntés felülvizsgálata nem indokolt. Sőt, annak érdekében, hogy a munkavállalók támogatott üdültetése még sokáig fennmaradjon, ezek a döntések egyenesen nélkülözhetetlenek. Köszönöm szépen, elnök úr. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)