Pál László (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ ipari és kereskedelmi miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Megköszönöm mindenkinek, hogy a hat párt részéről segítő együttműködés alakult ki a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvényjavaslatok vitájában. Kitűnt az, hogy az egyetértő szándék mellett képviselőtársaim szakmai részletekben is elmélyültek. A módosító javaslatok döntő többsége hozzájárult a törvényjavaslatok szövegének pontosabbá, egyértelműbbé tételéhez. Ennek megfelelően támogatjuk a benyújtott módosító indítványok jelentős részét, így Horváth Zoltán szocialista, Kiss Róbert szabaddemokrata, Szigethy István szabaddemokrata képviselő urak javaslatait; egyetértünk Surján László, Ivanics István kereszténydemokrata képviselő urak, Farkas Gabriella MDF-es képviselő asszony és a kisgazdapárti Sándorffy Ottó képviselő úr javaslatainak túlnyomó többségével is.
A javaslatok közül mindössze néhányat nem tudunk támogatni. A nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslatnál például nem értünk egyet Farkas Gabriella képviselő asszony egyik módosító javaslatával, mely szerint a törvénynek kellene előírnia, hogy milyen módon kell igazolni a kötelezővé tett szabvány betartását. Álláspontunk szerint ezt nem a törvényben, hanem az elrendelő jogszabályban kell majd rendezni.
Nem támogatjuk Ivanics István képviselő úrnak azt a javaslatát, miszerint a törvénynek kell előírnia, hogy a Szabványügyi Tanácsnak évente legalább háromszor üléseznie kell. Úgy gondoljuk, a tényleges igények fogják majd eldönteni az ülések számát.
Az akkreditálásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül nem értünk egyet például azzal a javaslattal, miszerint a minisztériumok számát az akkreditáló testület tagjai között korlátozni kell. Meggyőződésünk szerint a Munkaügyi Minisztérium, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium érdekeltsége bizonyos témakörökben nem vitatható.
Surján képviselő úr javasolta, hogy az akkreditáláshoz kijelölt minősítőkre lehessen észrevételeket tenni, és ezeket fellebbviteli bizottság bírálja el. Ez a javaslat ellentétes az általunk ismert nemzetközi gyakorlattal. Az ilyen típusú panaszokat a szakmai akkreditáló bizottság és az ügyintéző szervezet kezeli egy-egy konkrét akkreditálási eljárás kapcsán. Ha ők nem teszik meg a szükséges lépéseket, csak ebben az esetben lehet fellebbviteli bizottsághoz fordulni.
Dr. Farkas Gabriella képviselő asszony és dr. Ábrahám Tibor képviselő úr a nemzeti szabványosítás finanszírozásának témájában nyújtottak be módosító indítványokat. Ábrahám képviselő úr a fölszólalásában is kifejtette azt, hogy nem tartja elégségesnek a Magyar Szabványügyi Testület működéséhez a törvényben számításba vett pénzügyi forrásokat. A képviselő úr úgy véli, hogy a törvény nagyon rövid időt, mindössze négy hónapot szán a testület megalakítására. Finanszírozási szempontból ez az idő rövid arra is, hogy a testület az önfenntartást, a gazdasági önállóságot megszervezze. Ezért véleménye szerint az átmeneti időszakban szükség van a költségvetés külön kiegészítő támogatására. A képviselő úr módosító javaslata értelmében a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez, az európai csatlakozáshoz szükséges szabványok kidolgozásának költségeit a Magyar Szabványügyi Testület részére a költségvetésből kell külön biztosítani. Ugyancsak meg kell a Magyar Szabványügyi Testületnek téríteni azon szabványok kidolgozásának költségeit, amelyek kötelező alkalmazását jogszabály rendelte el.
A kormány véleménye szerint a nemzetközi képviselet és az ehhez kapcsolódó feladatok költségeiről a törvény elegendő módon rendelkezik, amikor kimondja, hogy az éves állami központi költségvetésben kell a Magyar Szabványügyi Testület részére biztosítani a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulást. A képviselő úr által javasolt kiegészítések ebbe beleérthetőek, ezért nincs további részletezésre szükség.
Nem támogatja a kormány dr. Csizmadia László módosító javaslatát sem, miszerint a Magyar Szabványügyi Testületnél foglalkoztatottak legyenek köztisztviselők. Az eddig létrehozott köztestületek, az összes gazdasági és szakmai kamara alkalmazottai munkaviszonyban állnak; kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia ügyintéző szervezete által foglalkoztatottak működnek köztisztviselői besorolásban. A kormány a közszolgálati jogviszonnyal nem ért egyet, ellentétesnek tartja a törvényjavaslat koncepciójával, a közigazgatás korszerűsítésére irányuló törekvéseivel. A munkajogi státusz megváltoztatása összhangban áll az államháztartás várható reformjával is. Éppen ez az a tendencia, miszerint csökkenni fog az államigazgatásban foglalkoztatottak száma, mérséklődni fognak a költségek, és ahol lehetséges, a kormányzati feladatokat civil szervezetek veszik át. A kormány ezért nem javasolja, hogy a Magyar Szabványügyi Testület alkalmazottai köztisztviselők legyenek.
Úgy vélem, tisztelt Ház, hogy az ellenzék konstruktív közreműködésével két olyan törvény megalkotására kerül sor, amely fontos lépés a piacgazdaság jogszabályi kereteinek kiépítésében, és szolgálni fogja európai fölzárkózásunkat.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatokat fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)