Glattfelder Béla (Fidesz)

1995. április 3.

GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm kedves képviselőtársaim türelmét is. Rendkívül röviden szeretnék szólni arról az ügyről, hogy Magyarországon bizonyos magánvállalkozások haszonszerzési célból olyan rendezvényeket szerveznek, amelyeket utcai harcosok viadalának hívnak, amelyek tartalma tulajdonképpen abból áll, hogy bizonyos személyek anyagi haszonszerzés céljából egymást durva módon bántalmazzák. Az európai kultúra vívmánya, hogy hazánkban nem lehet állatviadalokat tartani. Úgy látszik, emberviadalokat lehet tartani. Az európai kultúra vívmánya, hogy bizonyos munkákra nem lehet embereket vagy emberek bizonyos csoportjait alkalmazni, így például már a múlt században is bizonyos európai országokban tilos volt például nőket és gyermekeket bányában foglalkoztatni. Úgy látszik, ma Magyarországon lehet pénzért embereket foglalkoztatni arra, hogy egymást bántalmazzák.Tisztelt Képviselőtársaim! Persze felmerül az a kérdés, hogy vajon e tekintetben korlátozhatók-e az emberek a szabadságjogukban. Le kell szögezni, hogy az utcai harcosok viadala nem sport. A sport ugyanis bizonyos ismérvekkel rendelkezik, hiszen sportot egyesületekben űznek, ezeknek az egyesületeknek szakmai szövetségei vannak, amelyek a szabályokat és a sportban részt vevők körét is meghatározzák. Ilyennel az utcai harcosok nem rendelkeznek, ilyen egyesületet valószínűleg és remélem egyetlen bíróság sem jegyezne be.

Átláthatatlanok az utcai harc versenyszabályai és betarthatóságuk kérdése. Sokan úgy vélik, hogy ezek a szabályok jelenleg kellőképpen korlátozzák az utcai harcosok viadalát, azonban érdemesnek tartom megfontolni azt, hogy ez egy magánvállalkozás és ilyen módon az üzleti verseny része. Következésképpen tehát, ha vért és agresszivitást ígérve, haszonra lehet szert tenni, akkor számolni kell azzal, hogy még nagyobb agresszivitást, még több durvaságot ígérő vállalkozók szervezhetnek majd olyan rendezvényeket, ahol még kevésbé lesznek elnézőek a szabályok, még nagyobb kockázattal kell majd számolniuk az ott fellépő versenyzőknek; és a jelenlegi helyzetben itt a különböző kockázatoknak tulajdonképpen nincs is határa.

Vannak, akik úgy vélik, hogy ez a rendezvény a társadalom szempontjából tulajdonképpen hasznos, hiszen az ilyen rendezvények levezetik a különböző társadalmi csoportokban felgyülemlett agresszivitást. Azonban különböző vizsgálatok, például azok, amelyeket az Egyesült Államokban végeznek, ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják, hiszen az tapasztalható, hogy különböző agresszív tévéműsorok, sportműsorok bemutatása után az azon részt vevő személyek ezt követően agresszívabbakká válnak; a bűnözés mértéke például a bokszmeccseket követően megnövekszik és különösképpen az ilyen sportrendezvények környékére koncentrálódik.

Maga a rendezvény elnevezése is visszatetszést keltő, hogy utcai harcosok, hiszen azt sugallja, hogy Magyarországon az utcán harcolni lehet, és itt tulajdonképpen nem történik más, minthogy az utcán egyébként szokásos és elfogadott harcokat mutatják be rendezett keretek között.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hatalmas a mi felelősségünk egy olyan időben, ennek az országnak egy olyan időszakában, amikor a napilapokban olvashatunk arról, hogy egyesek már nem átallanak mozgássérülteket a nyílt utcán megtámadni és kirabolni. Kérem a belügyminiszter urat, illetve az egész Belügyminisztériumot, hogy vizsgálják meg: jogszerű-e az utcai harcosok viadala. Vizsgálják meg, hogyha jelenleg e területen nincsen szabályozás, akko r milyen módon lehetne szabályozni azt, hogy ilyen rendezvényeket ne lehessen megtartani. Erről a helyről kívánom felhívni az írástudókat és a sajtót, hogy ne váljanak a durvaság és a kegyetlenség reklámozóivá, reklámozzuk inkább a szeretetet, a szelídséget, a nagylelkűséget és a humanitáriánus értékeket.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)