Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság alkotmányának 57. §-a mindenki számára biztosítja azt a jogot, hogy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított, független, pártatlan bíróság igaz- ságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. E tétel kifejezésre juttatja azt az elvet, hogy alkotmányos rendszerünkben az igazságszolgáltatáshoz való jog alapvető állampolgári jog.Az állam oldaláról nézve ezen állampolgári jog kötelezettséget jelent. Az államnak mindenkor működtetnie kell az igazságszolgáltatást, azaz a jogszolgáltatást végző bírói szervezetet. A jogszolgáltatásról kialakított állampolgári értékelés alapvető ítéletalkotó tényezője az eljárások időtartamának alakulása.
(9.50)
Az 1993. évi XXXI. számú törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény 6. cikke az ésszerű időn belül történő tárgyalást és határozathozatalt kívánja meg az állam bíróságától. E téren a helyzetünk sajnos kedvezőtlen.
Szemléltetésül álljon itt néhány adat:
1994-ben mintegy kétszázezer új polgári, illetve gazdasági per indult, s az év végén folyamatban maradt ügyek száma hozzávetőleg hatezerrel növekedett az előző évihez képest. Az első fokon az ügyek közel egynegyede egy éven túl fejeződik be.
Az elmúlt másfél évtized alatt a helyi bíróságok büntetőügyeinek száma is fokozatosan emelkedett. 1994-ben csaknem négy és félszer annyi büntetőügy volt folyamatban, mint 1981 végén. Nőtt ugyan a befejezések száma is, ennek ellenére továbbra is halmozódott a hátralék és azoknak az ügyeknek az aránya, amelyekben a bírósági eljárás egy évnél hosszabb ideig tart, a korábbi 0,74 százalékról 20,8 százalékra emelkedett.
A kormány, érzékelve, hogy tendencia az eljárások lefolytatásának elhúzódása, napirendre tűzte az eljárásjogi törvények módosítását. Minderre azért volt szükség, mert a nyolcvanas évek óta felgyorsult társadalmi-gazdasági változások által létrehozott környezetben, mely elsődlegesen az anyagi jogok terén eredményezett gyökeres változást, az eljárásjogok korábbi alakjukban egyre korlátozottabban tudják betölteni eredeti funkciójukat. Így egyebek mellett ennek is köszönhető a jogszolgáltatás már kifejtett akadozása. Az államnak tehát teljesíteni kell kötelezettségét és meg kell teremtenie az igazságszolgáltatáshoz való állampolgári jog gyakorlásának feltételeit. Ennek egyik eszköze az eljárásjog modernizálása.
A kidolgozott törvényjavaslatok három eljárásjogi normacsoportot érintenek: a polgári perrendtartást, a büntetőeljárási kódexet, valamint a cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendeletet.
A következőkben az egyes javaslatok részletezése körében az eljárások gyorsítását leghatékonyabban szolgáló rendelkezésekről kívánok néhány gondolatot elmondani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddigiekben kifejtett szabályozási igényként jelentkező változások tükrében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt az önök előtt lévő javaslat számos részterületen kívánja módosítani, az eljárás gyorsításának igényével. Ezek közül alapvető fontosságú a bíróságok hivatalbóli eljárásának visszaszorítása.
A jövőben a felek rendelkezési joga szabadabban érvényesül, ugyanakkor felelősségük is nagyobb lesz. Ha tényállításaikat megfelelő időben nem adják elő, illetve bizonyítékaikat nem jelölik meg, a bíróság nem fogja a bizonyítékokat helyettük hivatalból felkutatni, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A mulasztás következményei a jogorvoslati eljárásban is érvényesülnek, azaz a kellő időben fel nem hozott tény, illetve az annak alátámasztására szolgáló bizonyíték a fellebbezési eljárásban sem terjeszthető elő, s arra perújítást sem lehet alapítani. E szabályok éppúgy alkalmasak a rosszhiszemű perelhúzás, mint a hanyag pervitel szankcionálására.
Egyúttal megszűnik a bíróságok általános kitanítási kötelezettsége is. A feleknek kell eldönteniük, hogy milyen igényt érvényesítenek, s azt milyen mértékben teszik.
A bíróság tájékoztatási kötelezettsége csak az eljárási jogok és kötelezettségek tekintetében marad fenn. Így például a fél figyelmét fel kell hívni arra, hogy valamely végzés ellen fellebbezést nyújthat be, de nem kell kioktatni arról, hogy a tőke követelése mellett például kamat iránti igényt is érvényesíthet. Nem kell tehát a bíróságnak a felperes figyelmét felhívni arra, hogy keresete nem meríti ki a jogszabály adta lehetőséget, azaz többet is kérhetne. A felektől ugyanis elvárható, hogy saját ügyükben kellő gondossággal járjanak el.
Általában leszögezhető, hogy a bíróságok feladata nem a felek saját érdekeinek érvényesítése a felek helyett, esetlegesen akaratuk, de legalábbis nemtörődömségük ellenében, hanem a felek egyéni érdekérvényesítési lehetőségének biztosítása egy hatékony és semleges perrendben.
A jövőben a javaslat elfogadása esetén a bíróságnak nem kell vizsgálnia azt, hogy a felek úgynevezett rendelkező cselekményei, azaz joglemondó, illetve jogelismerő nyilatkozatuk, továbbá egyezségkötésük a jogszabályokkal való összhangon túlmenően megfelel-e a felek méltányos érdekeinek is.
A javaslat az eljárás gyorsítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásokban megköveteli a jogi képviseletet. Ez a fellebbviteli eljárást szakszerűbbé teszi, és ezzel csökkenhet a jogorvoslat időtartama. A jogi képviselet a jövőben a fellebbezési eljárásokban a fellebbező fél számára, a felülvizsgálati eljárásban pedig a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára lesz kötelező.
Aki az általános szabályok szerint költségmentességre jogosult, azért, mert például rossz anyagi körülmények között él, a bíróságtól pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti, aki ellátja jogi képviseletét.
Egyszerűsödnek a kézbesítés szabályai is. Az új törvényi vélelem alapján ha valamelyik fél a kézbesítendő bírósági iratot nem veszi át vagy az átvételt megtagadja, az iratot meghatározott idő elteltével kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítési vélelem beépítése költségmegtakarítást is eredményez, mivel csak azokat a küldeményeket kell tértivevényes küldeményben megküldeni, melyek kézbesítéséhez jogkövetkezmény fűződik.
A javaslat a fellebbezési eljárásban fő szabállyá teszi a tárgyaláson kívüli elbírálást. Ennek eredményeképp a jogorvoslati eljárásokban a jelenleginél gyorsabban megszülethet a végleges döntés. A bíróságnak mindazonáltal a fellebbezést, felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kell elbírálnia, ha azt bármelyik fél kéri, ugyanis az alkotmány szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügye nyilvános tárgyaláson bíráltassék el. E jogukról a felek azonban az új szabályok szerinti hallgatásukkal lemondhatnak, vagyis abban az esetben, ha nem kérik a tárgyalás megtartását, a fellebbezést a bíróság tárgyaláson kívül fogja elbírálni. A tárgyaláson kívüli elbírálásra minden ügytípusban lehetőség lesz, ha azonban a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy eldöntéséhez további bizonyítást kell felvenni, akár a legcsekélyebb mértékben is, tárgyalást kell tartania.
Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó szabályozás teljesen megújul. A jövőben az intézkedés elrendelésére a jelenleginél jóval szélesebb körben nyílik lehetőség, azaz a fél kérelmére bármely esetben, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az intézkedésre közvetlenül fenyegető kár elhárítása, a jogvitás állapot változatlan fenntartása vagy a fél különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükség van.
Az ellenérdekű fél jogai védelme érdekében a bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. Az ideiglenes intézkedés gyors jogvédelemre ad lehetőséget, ugyanis az ítélethozatalt megelőzően nyílik lehetőség elrendelésére. Így például már az eljárás kezdeti szakaszában el lehet tiltani az alperest a jogsértés folytatásától, a további károkozás megakadályozása érdekében.
A házassági pereket érintő tervezett módosítást ugyancsak a felek rendelkezési jogának növelése jellemzi. A módosítás legfontosabb eleme a házasság felbontása iránti eljárás újragondolása, ezen belül a bontóper előtti meghallgatás jogintézményének megszüntetése. A meghallgatás felméréseink szerint csak elvétve volt eredményes. Például 1994-ben 38 656 meghallgatásra került sor. Ezek közül mindösszesen 675 eset végződött a felek békülésével, így többnyire ez az intézmény csak az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezte. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a házassági perekben a gyorsítási szándék nem lehet elsődleges szempont.
(10.00)
A feleknek, különösen ha kiskorú gyermekeik vannak, gondolkodási időt kell biztosítani az esetlegesen nem kellően átgondolt bontási szándék megváltoztatására.
A munkaügyi perekben, amint azt a tegnapi ülésnapon miniszter asszony már jelezte, bevezetésre kerül az elnök előtti egyeztetés intézménye, melynek keretében a bíróság feladata az, hogy a per tárgyalásának megkezdése előtt megkísérelje a felek közötti egyezség létrehozását.
Tisztelt Ház! A gazdasági forgalom jogbiztonságának meghatározó alapeleme a gazdaság szereplőinek, a cégeknek megalakulását, változásait, megszűnését hitelesen tanúsító cégnyilvántartás naprakészsége, időszerűsége. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosítása ezt a célt kívánja szolgálni. A legfontosabb változások közül szeretnék néhányat kiemelni.
A cégeljárás gyorsítását és a szakszerűséget szolgálja, ha a jogi képviselő közreműködését a cégeljárás folyamatában is előírja a jogszabály, hiszen a társasági szerződéshez, alapszabályhoz amúgy is ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzés szükséges. A kötelező jogi képviseletre tekintettel elvárható, hogy a jogi képviselő a jogszabályban felsorolt iratok nélkül ne nyújtsa be a bejegyzési kérelmet. A felek felelősségének erősítése irányába mutat, hogy az ilyen alakhiányos kérelem hiánypótlási felhívás nélkül elutasítható lesz.
A peres és nem peres eljárásokban a jogorvoslat általános eszköze a fellebbezés. A cégeljárás azonban olyan sajátos nem peres eljárás, melyben tipikusan a kérelemnek helyt adó döntés születik, így a fellebbezések száma elenyésző. A fellebbezési határidő lejártát viszont az összes ügyben be kell várni, így figyelemmel a kézbesítési nehézségekre is , az eljárás indokolatlanul elhúzódik. A javaslat újítása, hogy a kérelemnek helyt adó végzések elleni fellebbezés helyett perindítási jogot biztosít azoknak, akiknek a hatályos jogszabályok szerint fellebbezési joguk van. Ha a cég tényleges működését anélkül szünteti meg, hogy ezt a cégbíróságnak bejelentené, erre általában más bírósági vagy más hatósági eljárás folytán derül fény, vagy olyan módon, hogy a cég a megadott céghelyen nem található, ügyvezetői nem érhetők el. Valójában ilyen cégek esetében a megszűntnek nyilvánítást követő felszámolási vagy végelszámolási eljárás lefolytatására nincs lehetőség, az csak az eljárást elhúzó formalitás. Ezért a javaslat megengedi az úgynevezett fantomcégek egyszerűsített törlését.
A cégeljárásban tervezett módosítások másik részének célja a forgalom biztonságának és a hitelezői érdekeknek a fokozottabb védelme. Ennek érdekében a javaslat egységesen újraszabályozza azt a kérdést, hogy a jogerős cégbejegyzés után milyen esetekben lehet a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítását kérni a bíróságtól. Az új rendelkezések valamennyi cégformára vonatkoznak, így a gazdasági társaságokon kívül például a szövetkezetekre is.
A javaslat a nyilvánosság elvét kiterjeszti a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelmekre és mellékleteikre is. Ennek indoka az, hogy a cégek többsége már a társasági szerződés létrejöttével megkezdi működését, tehát részt vesz a gazdasági életben, így adatainak nyilvánosságához nyomatékos hitelezői és üzleti érdek fűződik.
A cégjog törvényi szintű változásaihoz igazodva az Igazságügyi Minisztérium előkészítette az ehhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályokat is. Ezek ugyancsak a forgalom biztonságának növelését mozdítják elő, így szélesedik azoknak a cégadatoknak a köre, amelyeket a nyilvános lapban közzé kell tenni: például a cég működésének felfüggesztését a törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként.
Tisztelt Ház! A büntetőeljárásról szóló törvény módosítását célzó előterjesztés a büntetőeljárás rendszerét, alapvető rendelkezéseit nem érintő olyan kisebb terjedelmű módosításokat tartalmaz, amelynek a hatása ugyanakkor hamarosan érzékelhető lesz. Reményeink szerint csökken a bíróságok munkaterhe, rövidül a büntetőeljárások időtartama. Ezeket a célokat szolgálja a tárgyalás mellőzésével történő elbírálás lehetőségének kiszélesítése. A jelenlegi szabályok szerint a tárgyalás mellőzésének csak vétség esetében van helye, és az elkövetett vétség miatti pénzbüntetést vagy önálló mellékbüntetést mint például a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, kiutasítás szabhat ki a bíróság.
A javaslat lehetőséget ad a tárgyalás mellőzésével történő elbírálásra a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetteknél is, és az alkalmazható szankciókat bővíti a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel, valamint a próbára bocsátással. A büntetőeljárás hatályos rendelkezései szerint, ha a tárgyalás 3 hónapon belül nem folytatható, valamint abban az esetben, ha a tanács összetételében ideértve a hivatásos bíró és a népi ülnök személyét is változás történik, a tárgyalást újból le kell folytatni, és a megismételt tárgyalásra a már eddig kihallgatott tanúkat, szakértőket is meg kell idézni. A 3 hónapos tárgyalási időközt a javaslat felemeli 6 hónapra, a tanács összetételében történő változásnál pedig az ülnökök személyének változása esetén a tárgyalás megismétlésének egy egyszerűsített módját is megengedi: az előző tárgyalás anyagának ismertetésével történő megismétlést.
Az, hogy a büntetőeljárás miként jelenik meg az eljárás szereplőinek tudatában, nemcsak az eljárások időtartamától, de olyan tényezőktől is függ, mint például, hogy hány esetben ismétli meg a bíróság a kihallgatásokat, hiszen a sértettek és a tanúk sokszor joggal érezhetik többlettehernek a büntetőeljárás során ismételt megjelenési kötelezettségüket. A sértettek és a tanúk megjelenése nyugodtan ide sorolhatom a szakértőket és az eljárás más szereplőit is a bírósági eljárásban nem mellőzhető, de bizonyos jogszabály-módosításokkal a megjelentetések száma mégis csökkenthető. Ezt hivatott biztosítani az említett változtatás a tárgyalás megismétlésének mikéntjében, valamint az a rendelkezés, amely a tárgyalási időközt 3 hónapról 6 hónapra emeli fel.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a három javaslat, melynek tárgyalását most kezdjük meg, reményeink szerint hathatósan hozzájárulhat az igazságszolgáltatás működőképességének javításához, ez pedig az állampolgári közérzetre is hatással van. Növekedhet a jogba, illetve az állami szervezeti rendszerbe vetett bizalma, ami a jogkövető magatartás egyik alappillére. Természetesen az önök előtt lévő, technikai változtatásokat tartalmazó javaslatoktól csak annyi várható, amire az eljárásjogok általában képesek. További mélyreható változtatásokra az új alkotmány alapján kidolgozandó új eljárásjogi kódexekben kerül sor. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat a javaslatok megvitatására és elfogadására. Köszönöm türelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)