Szőllősi Istvánné (MSZP)
SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Három dologról szeretnék szólni röviden, hiszen mint elnök úr jelezte, az idő sürget és vannak képviselőtársak, akik szólni szeretnének.Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az előzményekről, amelyek annak idején a közalkalmazotti tanácsi választás szükségességét indokolták; az előzményeket követő következményekről, illetve arról, hogy most miért olyan sürgős ezen törvény három paragrafusának módosítása. Az előzményekről annyit, hogy talán a történelem majd egy alkalommal értékelni fogja, milyen viharokon ment keresztül a magyar szakszervezeti mozgalom a '90-es évek elején, amikor is a legitimitását, a tárgyalóképességét vonták kétségbe azok, akik kétségbe vonták.
A politikai legitimálás kérdéséhez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy később bekövetkezzen mindaz, ami a szakszervezetek megmérettetését jelentette. Az előzmény a közalkalmazotti tanácsi választások szükségességét megelőző időkben a szakszervezetek közötti esélyegyenlőség felvetésének a kérdése, mely leginkább a szakszervezeti vagyon megosztása körüli vitákban csúcsosodott ki. Valamennyien emlékszünk azokra az időkre, amikor a szakszervezeti konföderációk kontra ágazati szakszervezetek megmérettetése körüli viták folytak, s ezek a viták végül is szerencsével vagy szerencsétlenül a társadalombiztosítási választásokhoz kötve is megjelentek, s a munkahelyeken a közalkalmazotti, illetve üzemi tanácsok választásával fejeződtek be.
(12.40)
A közalkalmazotti tanácsi választásokat végül is az 1992-es XXXIII-as törvény írta elő, amely tulajdonképpen a munkahelyen a participációs jog gyakorlását tette lehetővé azon túl, hogy, úgy tűnik, legalábbis egy kis időre nyugvópontra került ezzel párhuzamosan a szakszervezetek reprezentativitásának kérdése is. Tegnap miniszter asszony a szóbeli indoklásában a munka törvénykönyve módosításakor az üzemi tanácsi választásokkal kapcsolatos pontosító paragrafusokra is felhívta a figyelmet. Az üzemi tanácsok mandátuma, ugyanúgy ahogy a közalkalmazotti tanácsoké is, lejárt. A közalkalmazotti tanácsok újraválasztására azonban sajnos nem került sor egy vagy két paragrafus módosításával. Ezért tehát szükség volt arra, hogy ezt az elfelejtett kérdést újra napirendre tűzzük, hiszen még május 19-től egy hétig üzemi tanácsi választásokra kerül sor, addig a közalkalmazotti tanácsi választásokat nem írja elő semmi, holott az ő mandátumuk ugyanúgy lejárt.
Nagyon fontos lenne tehát ennek a kérdésnek a lezárása, hogy a közalkalmazotti tanácsok választásával a közalkalmazotti tanácsok munkájának a folytonosságát biztosítsák, illetve kerüljön sor ismételten a szakszervezetek reprezentativitásának megállapítására, mérjék össze erőiket a munkahelyen működő szakszervezetek, és kapjanak aszerint támogatottságot, hogy jelöltjük a közalkalmazotti tanácsi választáson hogyan állja meg a helyét.
Végül, de nem utolsó sorban fejeződjön be a szakszervezeti vagyon megosztása, felosztása körüli áldatlan vita, hiszen a szakszervezetek ma nem rendelkeznek saját vagyonnal, vagyonukat használják, vagyonukkal a vagyont ideiglenesen kezelő szervezet, a VIKSZ rendelkezik, s miközben a szakszervezetek úgy tűnik nagyon sok kérdésben nem tudnak megállapodni a kormánnyal, szükségük van arra, hogy vagyonukat a vagyon rendeltetésének megfelelően használják, vagyis a szakszervezeti érdekvédelmi munkában, eszközként céljaik elérése érdekében. A közalkalmazotti tanácsi választás éppen ezért elengedhetetlen és elodázhatatlan. Tisztelt képviselőtársaim, indokaim alapján kérem önöket, támogassák ezt a javaslatomat.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)