Házas József (MSZP)

1995. április 9.

DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi törvény eddigi vitájában minden hozzászóló a törvény szükségességéről, annak időszerűségéről beszélt. A bírálók a jellegét, a szerkezetét kifogásolták és nem a célját , hogy keret, kódex vagy alaptörvény legyen-e, mi kerüljön bele az eddigieken kívül, egyes kifejezések hogyan szerepeljenek, milyen szabályozás szükséges még a környezet védelmében, ezekből mi legyen törvényi szintű, mi kerüljön alacsonyabb rangú jogszabályokba.Ezek a javaslatok módosító indítványként meg is jelentek, és bizonyára közülük sok bele is épül a törvénybe. Azt hiszem, hogy e törvény megalkotása során nagyon helyes elvet alkalmazott az előterjesztő tárca azzal, hogy bevonta az előkészítésbe a nem kormányzati szervezeteket is, partnerként elismerve a társadalom széles rétegeinek képviseletét.

A környezetvédelmi bizottság a törvény benyújtása után újabb lehetőséget adott a civil szervezetek javaslatainak a szakértői véleményeknek szokatlanul széles körből való kikérésével, azzal a céllal, hogy jó törvényt alkossunk.

A vélemények több száz javaslatot tartalmazó csomagját a bizottság jelenleg is kimerítő munkával próbálja értékelni és azokat, amelyek használhatók a képviselői indítványokkal összhangba hozva , a törvénybe beépíteni javasolja.

Amiért szót kértem, az egy jelenség, amely a javaslatok értékelése során tűnt fel nekem. Úgy látom, hogy a javaslattevők egy csoportja nem érti vagy nem akarja megérteni, hogy a parlament most miről tárgyal és miről fog reményeim szerint az ütemezésnek megfelelően dönteni. Azt érzem a vélemények egy részéből, hogy néhányan nem látják, hogy a környezetvédelem nem önmagáért való, nem néhány hóbortos, álomkergető természet- és környezetvédő ügye, akik túlzó követeléseikkel akadályozni kívánják a gazdasági fejlődést, amely majd megteremti a pénzt a környezet védelmére is.

(16.20)

Megdöbbentem, hogy még sokakban nem tudatosult, ez a törvény igaziból az egészségünkről, az életünkről is szól.

Orvosként nagyon nehezen tudom elviselni, hogy a magyarság egészségi állapotáról megjelenő sokkoló statisztikák a társadalom milyen nagy körében maradnak hatástalanok. A halálozási adatok által jelzett kritikus méreteket öltő egészségromlás, a születéskor várható élettartam, amely a magyar férfiak esetében közel tíz évvel rövidebb életet valószínűsít, mint amit a fejlett országok férfi lakossága megélhet, világossá teszi, hogy minden eszközt meg kell ragadni a helyzet megváltoztatására.

Az egészségromlás megállításában az egészségügynek viszonylag kicsi a lehetősége. A társadalmi és környezeti okok nagy szerepet játszottak a romlásban, ezeknek a megváltoztatása jelentheti a kiutat is.

A szakemberek, de a laikusok előtt is egyre ismertebbek azok a környezeti ártalmak, amelyek az emberi életet és az egészséget veszélyeztetik. A levegő és a vizek szennyezettsége és bizonyos betegségek közötti összefüggés ismert, bizonyítható vagy valószínűsíthető. A légzőszervi daganatok, a krónikus hörghurut, az asztma, a tüdőtágulás kialakulásában kifejezetten kimutatható a szennyezések szerepe.

Tragikus, hogy a gyerekek, akik fokozottabban érzékenyek a környezetszennyezésre, egyre gyakrabban betegszenek meg a károsítások miatt.

A mi generációnk a felelős azért, ha nem teszünk hathatós intézkedéseket az ártalmak megszüntetésére, illetve megelőzésére. Az egészségkárosodások sokszor csak több év, esetleg több évtized után válnak ismertté. Kötelességünk, hogy tegyünk a gyermekeink jövője érdekében, és ennek egyik eszköze a jelen törvény mielőbbi elfogadása.

Egyetértek azokkal, akik nem tartják tökéletesnek, a korrekciók után is sok javítanivaló lesz rajta. Hiszem, hogy a miniszteri expozéban megfogalmazott szándék szerint ez egy folyamat kezdete, és a kapcsolódó jogszabályok megalkotása után a környezetünket hatékonyan védő és megőrző törvényt sikerül alkotnunk.

Számomra nem elég szigorú a törvény. Több garanciális elemet szeretnék látni benne. Örülök, hogy a társadalmi részvétel, a társadalmi nyilvánosság, a demokratikus ellenőrzés megjelenik a tervezetben. Szükséges, hogy a szülők megtudják, hogy a belvárosi utcákon sétáltatott gyermekeik vérében milyen magas az ólomtartalom, hogy az ipari objektumok mellett lakók megismerhessék, hogy az általuk belélegzett levegőben mennyi a káros anyag, az elfogyasztott vízbe, zöldségbe milyen egészséget károsító szennyező jutott. A környezetet gazdasági tevékenységünk során szennyezzük, és már az igénybevétel is megváltoztatja az eredeti állapotot. Érthetőnek tartom, de nem fogadhatom el néhány gazdasági érdekcsoportnak a szándékát, amelyek szakértőket, valamint képviselőket megkeresve könnyíteni szeretnének a környezet igénybevételével kapcsolatos kötelezettségeiken.

A törvény 1. §-ában a gazdaság működésének, a fejlődésnek és a környezet megőrzésének összehangolása szerepel. A fejlődés fogalmát fenntartható fejlődésként szükséges értelmezni, amely már magában foglalja a szereplők összehangolt tevékenységét és az ésszerű kompromisszumokat is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az életünket, egészségünket veszélyeztetőkkel szemben szankciókat kell alkalmazni. Más a környezethasználat, amely egy szükséges tevékenység során ugyan megváltoztatja az eredeti állapotokat, és más a gondatlanságból, vagy kizárólagos üzleti szempontokat figyelembe vevő beavatkozásból elkövetett szennyezés. A tarlóégetők, a vízszennyezők, az utak levegőjét beállítatlan adagolók miatt tönkretevők nem azonosak a gazdaság tisztességes szereplőivel.

A módosítások során az utóbbiakkal lehet ésszerű kompromisszumot kötni, a károsítókkal viszont nem. Az ilyen értelmű változtatásokkal a törvény időbeni elfogadását javasolom, mint a környezetvédelmi bizottság tagja pedig kérem ezt önöktől.

Köszönöm. (Taps.)