Nádori László (SZDSZ)

1995. április 9.

DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A környezetnek az egyén fejlődésében, kiemelten a testi és a szellemi fejlődésben, a pszichikai folyamatok alakulásában döntő szerepe van. Tudományosan alátámasztott tény, hogy az ember környezeti alkalmazkodása kívülről, a környezetből is megközelíthető, elérhető, befolyásolható. A társadalmi és a természeti környezet ugyanis formáló, alakító ingerként avatkozik bele az egyén fejlődésébe, rendszerint az egyén tudatos, aktív közreműködésével. Az ember alkalmazkodóképessége segítségével testi megnyilvánulásaiban is képviseli a belső és a külső környezetet, a természet és a társadalom kapcsolatát, a természeti és a társadalmi lét elszakíthatatlanságát.Tisztelt Ház! Bevezetőmmel arra szerettem volna utalni, hogy a célszerűen kialakított nevelés alig pótolható hatással késztethet a környezet érdekeinek megvédésére, késztethet környezetvédő cselekvésre, környezetbarát életformára, életmódra. A környezetvédelem és a nevelés ugyanis számos ponton találkozik egymással. Különösen akkor, ha az életminőség védelmének, az életminőség javításának stratégiájában gondolkodunk.

Mivel az iskolai sport és versenysport a neveléssel, az oktatással és a képzéssel, kiemelten az egészségneveléssel szerves kapcsolatban van, és mivel a sport környezetvédelmi funkcióját illetően elsősorban a prevencióhoz kapcsolható, ezért a nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció alapelvei, illetve a törvényjavaslat általános rendelkezései között megfelelő helyet kell találnunk a nevelés és vele tartalmi összefüggésben más nevelési területek, így az iskolai sport és a versenysport számára is.

Ha a környezetet dinamikus rendszerként kezeljük, akkor a környezetet érő káros hatások és szennyezések megelőzése, csökkentése, utólagos felszámolása, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság-politika mellett a humán-politikák számára is fontos kérdés. Ezért a természet- és környezetvédelmi alapkoncepcióban mind az alapelvek, mind az alapelvekből fakadó feladatok között a nevelésnek fontos szerepet kell adnunk. Ezzel Nemcsók János képviselő úr álláspontját támasztom alá egy más megközelítésben.

Tisztelt Ház! Több képviselőtársam véleményével megegyezően a nevelésnek a már említett érvekkel alátámasztott fontos szerepét nem érzékelem kellően a törvényjavaslatban. Erről a témáról a törvényjavaslathoz csatolt tájékoztató 5/5. pontjában A környezetpolitika megvalósítása fejezetben tesz említést az előterjesztő a kutatás és fejlesztés, tulajdonképpen a kutatási eredmények felhasználása, ismertetése címszó alatt, amit fontosnak, jónak tartok, azonban nem kellő hangsúlyúnak. Szerintem a 12. § (2) bekezdésében megfelelő helyet találhatnánk a nevelésnek az állami szervek és az önkormányzatok feladatai között.

Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a nevelést a környezetvédelem sarkalatos elveihez sorolom, a megelőzés egyik legfontosabb lehetőségeként értékelem. Ha azt valljuk, hogy az általános társadalmi-gazdasági fejlődés folyamatában egyensúlyt kell teremtenünk a különböző környezeti feltételek között, akkor ebben a célrendszerben a nevelésnek kulcsszerepet kell adnunk. El kell ismerni, hogy ezt a szerepet a koncepció is magába foglalja, amikor az előterjesztő így érvel: olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció életfeltételeit.

A nevelés elfogadtatása a törvényszöveg általam jelzett szövegösszefüggésében, nevezetesen az állami szervek és önkormányzatok feladatai között, erősítené a környezet- és természetvédelem globális szemléletét is.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, hogy mind a sportnak, mind az iskolai testnevelésnek meg kell találnunk a helyét a korszerű környezetvédelmi felfogásban és talán a törvény szövegében is. Az embernek, a természetnek alapigénye, alaptulajdonsága a homeosztázis, a homeosztázisra való törekvés, illetve a megbontott egyensúly helyreállítására való törekvés.

A környezetvédelemnek és a természetvédelemnek tehát fontos érdeke a természeti folyamatokba való beavatkozás csökkentése. Jó példát adott erre az 1992. évi téli olimpiai játékok rendezője, a norvég város Lillehammer, amikor szigorú környezetvédelmi előírásokkal korlátozta a természeti környezetbe való beavatkozást. Ötezer dollárjába került volna az építőknek minden egyes, előzőleg meghagyásra kiszemelt fa kivágása. Egyetlen fát nem vágtak ki.

A sportnak a környezetvédelmi szerepét a természetben űzhető sportokban ismerhetjük fel igazán. Számos példa van arra, hogy a szennyezett, lerombolt környezet helyreállításáért a sportolók sokat tesznek, kezdeményező szerepet is vállalnak. Fadd-Domboriban például a Dunaág vízminőségének helyreállításáért a sportolók, elsősorban a kajakozók, kenuzók sokat tesznek. Íme erről egy újsághír, hogy az önkormányzatok már ebben a kérdésben összeültek, hogy milyen programot valósítsanak meg. A természetbarátok, tájékozódási futók tiszteletreméltó szolgálatokat nyújtanak az erdők védelme, tisztasága érdekében.

A kerékpározás elterjedése, miközben tehermentesíti a gépkocsiforgalmat, népszerűsíti a lakossági testedzést. Az iskolai kerékpártúrák hazánk szebbnél szebb tájait hozzák a fiatalok számára elérhető közelségbe, egyúttal tanítanak a természet tiszteletére. Tudok iskolások, felnőttek környezetvédelmi őrjáratairól. Mások a vízparton, evezve leplezik le a szemétdombokat és a szemetelőket, a folyópartig kivezetett kifolyókat, rejtett kifolyókat természetesen.

Tisztelt Országgyűlés! A tapasztalatok szerint nem érvényesülnek még megfelelő módon a sporttelepek elhelyezésének, építésének, működtetésének környezetvédelmi szempontjai. Nincs erre vonatkozóan megfelelő előírásunk, szabályzatunk.

Kölnben például a sportlétesítmények építésének szövetségi intézete állami támogatással típusterveket dolgoz ki, illetve adaptál a megjelölt helyre, a környezetvédelmi előírások betartásával természetesen. Madlingenben 1965-ben a sport-kutatóintézet két osztállyal indult: egy bibliográfiai osztállyal és egy sportépítészeti osztállyal.

(16.50)

Amikor megkérdeztem, hogy került ide a sportépítészeti osztály, azt mondták, Svájc egy szegény ország, minden magán- és középítmény értékes akkor értékes, ha jól, szakszerűen van megépítve. Azóta is ők hagyják jóvá a sportlétesítményi terveket.

Azt is látnunk kell, hogy a sportfelszerelések pazarló presztízsfogyasztása, az erkölcsi elavulás felgyorsítása, a divatáramlatok erősítése túlzott terheket ró a társadalomra, korlátozva a sportolás természetes elterjedését. Ez a luxus, ami ellen természetesen értelmetlen lenne rendszabályokat bevezetni, belülről támadja, bomlasztja a sport és az emberi, a természeti környezet harmóniáját. Józan önmérsékletre nemcsak a természeti folyamatokba való beavatkozás terén, hanem a sportfelszerelések fel, illetve elhasználása terén is szükség van. Némely tornacsarnok környéke rozsdatemető: a kidobott erőfejlesztő eszközök, súlyzók temetője. Ezt is fel kell számolnunk.

Az Európai Unió és az OECD-országok jog- és programharmonizációjának elemzéséből kitűnik a környezetvédelem és az oktatás szoros összefüggése. Ismereteim szerint a NAT környezetismereti programja megfelelő. Az egyetemeken is találkozunk környezetvédelmi kutatások eredményeivel. Holnap kezdődik Pécsett az Országos Diákköri Konferencia kezemben van a meghívója. A testnevelés- és sportszekcióban, az első előadás képviselőtársaim, az első! -: sport, környezet, testnevelés.

Végül engedjék meg, hogy egy tágabb összefüggésben utaljak arra, milyen fontos kérdésről van szó. Kezemben van az Európai Sport Charta és a Sportetikai Kódex, amit az Európa Tanács adott ki. Ennek a 10. cikkelye nagyon rövid. Felolvasom így szól:

"Sport és környezetvédelem. Az emberek fizikai, társadalmi és lelki jó közérzetének biztosítása és fejlesztése generációról generációra azt igényli, hogy sporttevékenységüket különösen a szabadban és a vizeken történő sportolást összehangolják bolygónk korlátozott lehetőségeivel, a környezet fenntartásának, védelmének és kiegyensúlyozott használatának alapelemeivel.

Így különösen

1. a sportlétesítmények tervezésénél és építésénél figyelembe kell venni a természet és a környezet értékeit;

2. támogatni és ösztönözni kell a sportszervezeteknek a természet és a környezet megóvására irányuló törekvéseit;

3. a természetvédelem érdekében fejleszteni kell az emberek ismereteit a sport és a környezetvédelem közötti kapcsolatról."

Íme, a környezetvédelem fontossága egy európai dokumentum fényében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)