Lippai Lajos (MSZP)
LIPPAI LAJOS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nehéz egy olyan törvényhez hozzászólni, aminek a vitája már nagyon sokszor elnapolódott és nagyon hosszú ideje tart, és az előttem felszólaló képviselők és szakemberek elmondták véleményüket. Így az én hozzászólásom egyre rövidebb lett, mert nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni.A környezet védelméről szóló T/196. számú törvényjavaslat időszerűsége régen várt társadalmi igényt fejez ki. A megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények következtében, valamint a környezet használatában, védelmében és fejlesztésében olyan nemzetközi igények merülnek fel, amelyek új szabályozást igényelnek; bár a megnevezésben szerencsésebbnek tartanám "a környezetről szóló törvény" elnevezést.
Egyes vélemények alapján a tárgyalt törvénytervezet szándékától függően minden sorában, minden szavában módosítást lehetne kezdeményezni. Véleményem szerint ez pont úgy lenne értelmetlen. Fogadjuk el kerettörvénynek és általánosságban ez így jó. Kérdésem viszont az, hogy a külön törvények, jogszabályok, kormány- és miniszteri rendeletek mikorra lesznek készen.
Tisztelt Ház! A T/196. számú törvényjavaslat az elfogadást követő 180 nap alatt lép hatályba. Ez idő alatt feltétlenül készüljön el minden jogszabály, amely az önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit, jogait rendezi, továbbá a felügyelőségek tevékenységét foglalja keretbe, valamint minden olyan szabály, amely a terhelések, bírságok stb. díjait és a különböző határértékeket határozza meg. Valószínűsíthető az, hogy a gazdaságnak már az idei év egy részében a tárgyalt törvényt figyelembe kell vennie, viszont a fentiek nélkül működésük nem tervezhető.
Egyéb észrevételeim:
A törvények megalkotásában már a parlamentnek kellene a határidőket és a felelősöket meghatározni. Ehhez a javasolt sorrend: hulladékokra, területfejlesztésre, építésügyre, vízügyre stb.-re vonatkozó törvények. Ezek befolyásolják a teljeskörűséget, a gazdálkodást.
Az adatbázis megbízható léte nagyon fontos. Ez a felügyelőség feladata, illetve az önkormányzatok is bírnak ilyen kötelezettséggel. Helyes az is, hogy adatokhoz ellenszolgáltatás fejében lehet jutni. Javaslom azonban, hogy az önkormányzatok igényeiknek megfelelően térítésmentesen jussanak a szükséges adatokhoz.
A hatásvizsgálatok fontosságát bizonyítja talán az is, hogy a törvénytervezet a szükségesnél nagyobb terjedelemben foglalkozik a témával. Ezt jogszabályban kell rögzíteni. Ez részint már megtörtént, de újólag átgondolva és félreérthetetlen módon kell megalkotni.
Az engedélyeztetés átfutási ideje a hatóságoknál a törvénytervezet szerint 90 nap. Ez rendkívül hosszú, ugyanis ha a hatóság hiánypótlásra visszaadja a kérelmet, akkor a pótlás teljesítésétől számítottan kezdődik az újabb 90 nap ez akár meg is duplázódhat. Javaslatom: a kérelem befogadásától számított 30 nap. Amennyiben tökéletes és félreérthetetlen a kérelem, a tartalmi követelményeknek megfelel, akkor a gyakorlat által bizonyítottan elég a 30 nap. A 90 napos határidőben rejlő anomáliát igazolja még az is, hogy a hatásvizsgálatokat általában új beruházás, fejlesztés, technológiaváltás stb. követi ez nyilvánvalóan pénz kérdése is. A gazdálkodó szervezet a pénzalapokra pályázatot készít, azok elbírálása is tetemes idő, és addig nem lehet megkezdeni a munkát. Nagyon szerencsés esetben, a javasolt terminus elfogadásával 90 nap, nem fél-háromnegyed év alatt lehet megkezdeni a munkát. Ilyen szerencse viszont nem szokott előfordulni, aminek következtében egy környezetvédelmi fejlesztés akár meg is bukhat.
A nemzeti környezetvédelmi program az egyik legfontosabb része az egész környezetvédelemnek. Ezért javaslom, hogy a programot átdolgozva, a tárgyalt törvény hatálybalépésének ideje alatt a KTM ismertesse a parlamenttel.
Az önkormányzatokról szóló 46. §-hoz a következő megjegyzéseim vannak:
Hiányzik a megye szerepe. A környezetvédelem, a környezeti károk regionális jellegűek; a városok kötelesek önálló környezetvédelmi programot készíteni, a községek és egyéb települések csak készíthetnek ez így nem teljes. A teljességet az biztosítaná, hogy az utóbbi esetben a megyék kapják ezt a kötelezettséget; természetesen a kötelezettség egyéb területekre nem vonatkozik. Az egy-egy településen működő és ott szennyező gazdálkodó egységek különböző, környezetvédelemmel kapcsolatos anyagi kötelezettségeiből legalább 50 százalékban részesüljön az illető önkormányzat. Az így befolyt összeg vagy azok jelentős része pályázatok útján kerüljön az illető településen kiosztásra. Ha a környezet védelme érdekében valamilyen korlátozást ír elő a törvény, akkor gondoskodnia kell arról is, hogy a korlátozásokból adódó veszteségeket ki, hogyan és milyen módon viselje.
A parlament határozatban kötelezze a különböző minisztériumokat arra, hogy a rendeleteket, jogszabályokat a környezetvédelem figyelembevételével alkossák meg. Mindezeket a KTM véleményezze, mert csak így lehet átfogó környezetvédelmi politikát folytatni.
A környezetvédelem ügye nagyon fontos. Ezt azzal is alá kell támasztani, hogy a parlament mondja ki: környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet lehet az akár tervezés, tanulmánykészítés vagy hatásvizsgálat, termékgyártás, kivitelezés és egyéb szakmai tevékenység csak a KTM engedélyével, az illető hatóság javaslatával rendelkező személy vagy jogi szervezet végezhet. Így kiszűrhető lenne a sok laikus, a sokszor káros tevékenységet végzők köre. Azért kell a parlament döntése ehhez, mert ez valahol törvénymódosító jelleggel is bír.
A zárórendelkezések 107. §-a foglalkozik az operatív tevékenységgel. Javaslom, hogy ezeket feltétlenül kössük határidőhöz.
Összességében: az említett módosításokkal és a beadott módosító indítványokkal a törvénytervezetből jó törvény alakítható ki, amelyet az Országgyűlésnek, tisztelt képviselőtársaim, elfogadásra javaslok.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)