Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az itt előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan néhány gondolattal szeretnék utalni arra, hogy ez a törvénymódosítás szükségszerűen jelentkezik, annál is inkább, mert az első vízügyről szóló törvényt még a múlt században, 1885-ben alkotta meg annak idején a parlament.Hosszú ideig ez egy módosítatlan törvény volt, majd 1964-ben került újraszabályozásra viszont az idő óta is több mint három évtized telt el. Ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása már nyilvánvalóan indokolt volt, annál is inkább, mert a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok nemcsak valamennyiünket pártállásra való tekintet nélkül , hanem az összes magyar állampolgárt, talán a határainkon kívül élőket is érintik.
Én részleteiben szakmailag szeretném ezt a törvényt áttekinteni és megkímélve az önök idejét is, hogy a részletes vitában külön már ne kelljen hozzászólni , összekapcsolom ezt a két felszólalásomat. S máris utalnék arra, hogy a törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontját kiegészíteni javasolnám ez a pont a vízi létesítmények ivóvízbázisának nyilvántartását szabályozza , tudniillik ennek elkészítése az önkormányzatok véleményének figyelembevételével, velük együttműködve oldható meg hatékonyan.
Ugyancsak az állami feladatok körében a 2. § (1) bekezdésének e) pontját kiegészíteni javasolnám a vízi munkák és vízi létesítmények műszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggő szabályozási feladatok ellátásával, mégpediglen egy lényeges ellenőrzéssel a törvénybe beépítve. Az ellenőrzések hiánya miatt a visszaélések lehetősége is benne van ebben a törvénytervezetben vagy a leendő törvényben.
A 2. § (2) bekezdésének h) pontját elhagyni javasolnám. Az állami hatósági feladatok ellátása köréből a közüzemi vízellátási, szennyvíz-elvezetési és -elhelyezési tevékenységgel összefüggő, miniszteri hatáskörbe utalt hatósági árak megállapítása itt nem szükséges, tudniillik nem tartozik a vízgazdálkodásról szóló törvénybe. A feladat az ártörvény kereteiben, úgy hiszem, szabályozva van, vagy legalábbis ott kellene szabályozni.
Az előző ponthoz kapcsolódóan ismétlés miatt a 2. § (2) bekezdése h) pontjának elhagyása miatt ennek a bekezdésnek az utolsó előtti sorából kihagyandó a h) pontra való hivatkozás.
A 3. § (3) bekezdése tekintetében nincs meghatározva az állami vállalkozói vagyon fogalma. Ennek pontos meghatározása nélkül a pont értelmezhetetlen vagy kiegészíteni, vagy elhagyni javasolom.
A vízi létesítmények fejlesztése tekintetében hivatkozás van, de jelenleg nincs országos koncepció, így erre hivatkozni illuzórikus, ezt kiegészíteni vagy elhagyni javasolnám.
A 4. § (1) bekezdés c) pont elhagyását javasolom a hatósági árak tekintetében, ahogy erre már korábban utaltam.
A 4. § (2) bekezdése a helyi önkormányzati feladatok viszonylatában pontosítást érdemelne hatáskör tekintetében. Tudniillik itt a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének a hatáskörébe tartozó feladatokat is szükséges kiegészíteni. Lényeges követelmény, hogy a főváros kerületei ne hozhassanak létre ellentmondásos helyzetet, például a szennyvíztisztítás körében.
A vízgazdálkodás országos jelentőségű feladatai tekintetében az 5. § teljes egészében egy elnagyolt fogalmazás. Jelenleg nem működik országos vízgazdálkodási tanács, ennek létrehozása esetén feladatának meghatározására ez a néhány soros bekezdés nem elégséges. Ugyanez vonatkozik a (2) bekezdés területi szerveire is.
A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezés, amely az állam kizárólagos tulajdonában levő vagyonra utal a 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 2. melléklet 4. és 5. pont meghatározására való hivatkozással , nem pontos.
Kiegészítésül pontosítás végett a 6. §-hoz újabb bekezdéseket javasolnék. Új bekezdésként kellene beiktatni szíves figyelmébe ajánlom az előterjesztőnek , hogy a vízi létesítmények működtetésére alapított gazdasági társaság tulajdonában vagy kezelésében az állam, illetőleg önkormányzat azon vagyona van, amelyet a társaságnak átadott. Itt lényegében egy fogalmi zavar mutatkozik. Indokolnám ezt azzal, hogy a törvénytervezet csak állami és önkormányzati tulajdonról beszél, holott a gyakorlatban már társasági tulajdonok is vannak példa rá a két fővárosi részvénytársaság is. További kiegészítésként javasolom, miszerint a vízi létesítmények működtetésére alapított gazdasági társaság tulajdonába kerülhet a működési területén állami, önkormányzati, lakossági forrásokból készült vízi létesítmény.
A pénzgazdálkodás tekintetében megfoghatatlan, a 7. § (1) bekezdésében is értelmezhetetlen "a közérdek mértékéig" kifejezés. Értelmesebb lenne az (1) és (2) bekezdés összevonása, így a feladatok felsorolásával megkerülhető a közérdek meghatározása ami egyébként is ellentmondó.
A 7. § (3) bekezdése tekintetében az előbbihez hasonlóan a (3) és a (4) bekezdés összevonása, átfogalmazása célszerűbb lenne.
A pénzeszközök között a fejlesztés céljára szolgáló szolgáltatási díjat is említeni kellene, vagy arra utalni kellene e törvény tervezetében.
A 7. § (5) bekezdésében módosítást javasolok. A több települési önkormányzat szükségletét kielégítő közműves víz- és szennyvíz-elvezetési körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítása a több településen működő vagy regionális gazdálkodó szervezet feladata. Ilyen esetben a közszolgáltatás biztosításáért a megyei önkormányzat felelős. Megokolnám ezt azzal, hogy a városok környékén kialakult agglomerációt a városi vízművek látják el. Nagyobb körzetekben a regionális víz- és csatornaművek látják el a szolgáltatást. A megyei önkormányzatok szerepe ezen esetekben másodlagos.
Ugyancsak visszatérően a 8. § (1) bekezdés szövegmódosítását javasolnám...