Bruszel László (MSZP)
DR. BRUSZEL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslathoz engedjenek meg néhány gondolatot elmondani.A törvényjavaslatok egyik nagyon lényeges fejezete, része általában a törvények hatálya, és azt hiszem, egy új jogintézmény bevezetéséről szóló törvényjavaslatnál ez különösképpen fontos. Megítélésem szerint ez a törvényjavaslat hatályát tekintve bár azt gondolom, az indokolás erről némileg szól eléggé terjedelmes kört próbál szabályozni.
Ezzel kapcsolatban az indokolás azt írja, hogy mintegy ötezerre tehető azon szervezeteknek a száma, amelyekre kiterjedhet a törvény alkalmazása. Megítélésem szerint, amennyiben a törvény hatályát ebben a körben hagyjuk meg, úgy azt gondolom, ez a szám az ötezer a többszörösére is tehető. Ha csak a helyi önkormányzatokat veszem, a helyi költségvetési szerveket, akkor azt gondolom, legalább 25-30 ezernél járunk.
Ezt azért említem meg, mert azt hiszem, a központi szervekhez hasonlatosan, meg kell fontolni azt, hogy a helyi önkormányzatok tekintetében is egy külön, esetlegesen központosított eljárás keretében kellene lefolytatni a közbeszerzéseket.
A másik aggályom, ami általánosságban a törvény hatályával kapcsolatos, az, hogy azon szervezetek, amelyek támogatásban részesülnek alapítványokra gondolok, társadalmi szervezetekben és amelyek támogatásban részesülnek, mondjuk egy helyi önkormányzattól, ugyancsak már a törvény hatálya alá esnének. Azt hiszem, hogy ezt is meg kell fontolni, hiszen számtalan olyan helyi önkormányzati alapítvány is létezik, amelyet a helyi önkormányzat indított el, de ugyanakkor már korántsem csak helyi önkormányzati támogatással működik, sőt, talán a külső csatlakozások már nagyobb összeget jelentenek.
Amennyiben az ilyen eseteket is e körbe vonnánk, azt gondolom, hogy feleslegesen nagy kört ölelne fel ez a törvény.
Más oldalról viszont még mindig a hatályánál tartva azt is látom, hogy bizonyos tevékenységi köröket, beszerzési köröket talán meg kell fontolni, hogy ideveszünk-e. Eddig is több fórumon fölmerült, hogy az egészségügyi intézmények tekintetében mennyire tanácsos e törvényt alkalmazni, illetőleg azok a sajátságos beszerzések, amelyek az egészségügyi intézményeknél tapasztalhatók akár műszer, segédanyagok és egyebek tekintetében talán nem tűrik meg ezt a szigorú és mindenképpen általánosságra törekvő szabályozást.
Gondolok itt például arra, hogy mondjuk nagyobb gyógyszerbeszerzéseknél egy megyei kórház esetében amennyiben egybevesszük mint gyógyszerbeszerzést, akkor azt gondolom, itt a felhívásokat, a hirdetményeket szép számmal közzéteheti egy-egy kórház, hiszen adott esetben a gyógyszerbeszerzés maga is többféle gyógyszerre terjedhet ki, ugyanakkor tárgyköre azonos, mert hiszen árubeszerzés.
Ugyanezt lehet elmondani természetesen több más segédanyag- és egyéb beszerzések tekintetében.
A törvény másik ilyen fontos területének az eljárási rendet lehet megjelölni. Ezzel kapcsolatban röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy a tárgyalásos eljárás természetesen nagyon fontos része a törvénynek, és bizonyos tekintetben kiküszöböli a nyílt és a meghívásos eljárásoknak az anomáliáit.
Gondolok itt arra, amikor például egy egészségügyi intézmény kerülhet majd adott esetben ilyen helyzetbe, ha sürgős okból egyik napról a másikra vagy egyik pillanatról a másikra ha szabad ezt mondani kell beszerezni valamiféle műszert, és a beszerzés nyilván nem tűri meg azt a kötött és hosszadalmas eljárást, akkor tárgyalásra is sor kerülhet.
Ugyanakkor ez a tárgyalásos eljárás azért felvethet olyan aggályokat is, hogy bizonyos esetekben bizony megkerüli a beszerző a törvény egyéb rendelkezéseit, és némi kis belemagyarázással tárgyalásos eljárást tud lefolytatni, amelyet a végén természetesen összefoglal, és ezzel kapcsolatban egy jegyzőkönyvet elkészít, és ez rendelkezésre is állhat. De azt gondolom, ez már bizonyos szempontból felveti a verseny, illetőleg az eljárás tisztaságának a kérdését.
Harmadik dologként szeretném elmondani bár természetesen ez már részletekbe megy, de nem lényegtelen kérdés , hogy amennyiben az eljárásokat ennyire megkötjük, illetőleg a hirdetményekhez próbáljuk alkalmazni a beszerzéseket, akkor azt gondolom, arra is figyelni kellene, hogy a hirdetmények közzétételével kapcsolatosan bizonyos díjmeghatározási maximálásokat kellene behozni a törvénybe, illetőleg hasonlatosan a cégközlönybeli közzétételhez, felhatalmazni vagy a kormányt, vagy az igazságügy-minisztert, hogy a közzétételnek a díját, a mértékét és a közzétételi eljárást esetleg külön szabályozza egy kormányrendeletben.
Ugyanis amennyiben rábízzuk az értesítő szerkesztőségére vagy a tanácsra, hogy mennyit fizetnek a közzétételért, akkor ez bizony egy kissé kiszolgáltathatja a közbeszerzőket.
És végül félig-meddig a törvény hatályához, de nem alanyi vagy tárgyi hatályához tartozik, inkább az értékhatárral kapcsolatos az az észrevételem, amely a törvény 95. §-ához kapcsolódik.
A törvényjavaslat kiemeli az általános körből az önkormányzatokat, amennyiben cél- és címzett-támogatásokból végeznek beszerzéseket. Azt gondolom, ez indokolatlan lehet, hiszen egy önkormányzat, amikor cél- vagy címzett-támogatásból beszerez, nem biztos, hogy az egész tétele ebből tevődik ki és ez lejjebb viszi az értékhatárt.
Nem biztos tehát, hogy az értékét ez teszi ki, de amennyiben igen, akkor ez is ugyanolyan közpénz, mint a másik beszerzés, tehát akkor indokolatlan lejjebb szállítani.
A tapasztalat viszont az, hogy egy céltámogatásból eszközölt beruházásnál vagy beszerzésnél az önkormányzati pénz a nagyobbik rész, ennél fogva méginkább nem indokolt az, hogy lejjebb szállítsuk mondjuk egy árubeszerzés vagy építési beruházás értékét.
Azt gondolom összességében, hogy a törvényjavaslat rendkívül fontos a magyar gazdaság, a piacgazdaság kiépítése szempontjából. Rendkívül időszerű és indokolt talán még idejében kerül szabályozásra ez a terület.
A négy nagy cél közül, amelyet a törvény preambuluma tartalmaz, én magam ha szabad súlyozni a beszerzések átláthatóságát, tisztaságát tenném az első helyre.
Nem fűzök túlzott reményeket ahhoz, hogy ebből a közbeszerzési törvényből valami óriási nagy megtakarítások születnek a beruházók számára. Hiszek abban, hogy eddig is nagy felelősséggel szerezték be közpénzekből az intézmények az eszközöket; beruháztak, de és ez ezután is így történik én inkább úgy látom, hogy a közvélemény számára, a gazdaság számára, a közpénzeket összehozók, az adófizetők számára az a fontosabb, hogy a beruházások, a közpénzekből történő beszerzések egy átlátható eljárás keretében folyjanak, és még a gyanú árnyéka se vetődjön azokra, akik ebben ügydöntő, meghatározó szerepet játszanak.
(20.50)
Én tehát a törvényjavaslatot alkalmasnak tartom a részletes vitára is, és ennek kapcsán majd az elfogadásra. Köszönöm szépen a szót. (Taps a bal oldalon.)