Rusznák Miklós (KDNP)

1995. április 10.

RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, amikor egy törvényjavaslat céljával ebben a parlamentben többségében majdnem mondhatom: összességében egyetértünk, nem kerülhetem el hozzászólásomban annak kifejtését, hogy mégis okozhat problémát egy-egy városban, egy-egy önkormányzatban, egy-egy térségben.Nevezetesen, amiért szót kértem ezen törvényjavaslat vitájában, úgy gondolom, nagyon fontos téma bár nem az egész országra jellemző. A törvényjavaslatként beterjesztett úgynevezett hto-ügy megoldása kezelhetetlen problémát jelenthet több kisvárosban, iskolában és intézményben.

Mint ön is tudja, államtitkár úr, több városban, önkormányzatnál a távfűtési rendszer kizárólag tüzelőolaj felhasználásával szolgáltatja a hőt és a melegvizet a lakosságnak. Bár ez nem számottevő, de elég sok ilyen kisváros van ebben az országban, ahol a távfűtő rendszerek még htó-val működnek. A távhőszolgáltató rendszer és vele együtt a feladat két évvel ezelőtt került a városi önkormányzatokhoz. Költségtakarékossági és üzemeltetési megfontolások miatt az önkormányzat az alapfeladatok közé sorolta a távhőszolgáltatást. Az elavult, korszerűtlen fűtési rendszer működtetéséhez semmilyen pénzügyi forrás nem lett akkor biztosítva.

A '92-93-as fűtési idény befejezésével megszűnt az állami támogatás az ebből adódó áremelkedést más lehetőség híján a lakosságnak kellett viselnie úgy, hogy közben a fűtőolaj ára sorozatosan, nem kis mértékben emelkedett.

1994. december 31-éig az egyébként is drága fűtési módot tovább drágította, hogy a hto-t terhelő áfa visszaigénylésére a törvény nem adott lehetőséget. A lakossággal együtt örömmel fogadtuk az 1995. január 1-jétől életbe lépő áfatörvény-módosítást, ami a hto költségét csökkentette azáltal, hogy lehetővé vált az árban foglalt adó visszaigénylése. Az 1991. évi LXXVIII. törvény most tervezett módosítása az önkormányzatok számára azt jelenti, hogy az eddig literenként 25,20 forintos áron vásárolt hto helyett drágább, literenként 39,70 forintos a fogyasztási adó mértéke jelenleg ennyi tüzelőolajjal kell a városokban ellátni a szolgáltatást.

A hto eddig is a legdrágább energiahordozó volt és ezt konkrét példával alátámasztva is be szeretném mutatni. Összehasonlításként álljon itt egy átlagos nagyságú és fogyasztású lakás éves számlája, nevezetesen a városom, Sátoraljaújhely és Budapest vonatkozásában. Egy 53 négyzetméter alapterületű lakás éves fűtésszámlája, ami áll összesen fogom mondani alapdíjból, hődíjból, melegvízdíjból, öt köbméter melegvízfogyasztással, Budapesten 43 685 forint, Sátoraljaújhelyen a jelenlegi olajár mellett 57 437 forint. És hogyha az árát ha mondhatom így rendezik, akkor 111 037 forint lesz ennek az összege. Ez az óriási emelkedés szinte elviselhetetlen az ott távfűtéses lakásban lakók számára.

A T/767. számú törvényjavaslat indoklási részében olvasható, hogy a fogyasztásiadó-visszatérítés megszűnésével párhuzamosan az abban érintett és legrászorultabb rétegek számára a helyi szociálpolitika keretei között segélyezési lehetőséget indokolt biztosítani. Ezzel természetesen egyetértünk. Mint valamennyien tudjuk, nem azonos jövedelmi viszonyok között élünk ma Magyarország különböző településein. Az élet fintora, hogy ahol alacsonyabb a jövedelem, ott drágább a lakhatás, magasabb a munkanélküliség és hadd ne soroljam tovább. Az egyenlőtlen viszonyok között vajon lehetséges-e jogszabályi szinten a legnagyobb különbséget támogatni, segélyezni? A 27/1995. (III. 24.) kormányrendelet az energiaár-emelés részletes intézményi ellentételezéséről szól. Ez kizárólag az 1995. január 1-jei áremelést kompenzálja, a fogyasztásiadó-törvény most tervezett változásából adódó áremelésre nem nyújt ellentételezést.

Ez az áremelés viszonylag kevés települést érint, és azokat sem egyenlő mértékben, mivel az országban már csak kevés helyen szolgáltatnak kizárólag olaj felhasználásával hőenergiát. Sátoraljaújhelyen a vezetékes gázra történő átállás folyamatban van, de körülbelül két év szükséges még ahhoz, hogy ott ez bevezetésre kerüljön. Több kisvárosban van még ilyen olajfűtés, és ezek intézményeinek, iskoláinak a fűtése gondot jelenthet majd.

A fenti probléma megoldásának egyik módja lehet, hogy a települési önkormányzatok havonta a távhőszolgáltató tényleges felhasználása alapján, támogatás formájában kapják meg a hto fogyasztási adójának megfelelő összeget, amit rászorultsági alapon, segély formájában a szolgáltató szervezet vagy az önkormányzat juttasson el a lakossághoz.

Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési vita során akkor Békesi László pénzügyminiszter úrnak hasonló irányú kérelmet nyújtottam át, hogy a fogyasztásiadó-visszatérítést azok az önkormányzatok, amelyek tüzelőolajjal végzik a távhőszolgáltatást, valamilyen formában megkapják.

(10.20)

Én most is azt kérem öntől, államtitkár úr, hogy amíg ezek a városok, kisvárosok, önkormányzatok amelyek még ilyen fűtési lehetőséget használnak, tüzelőolajjal fűtenek nem tudnak gázra vagy egyéb tüzelőanyagra átállni, addig kezeljük ezt más formában, mert ennek a törvénynek a hatása másként jelentkezik.

Összességében, a törvénynek azzal a céljával, hogy a jegyrendszert és az ezzel kapcsolatos problémákat meg kell szüntetni, természetesen egyetértünk, de általában a részleteknél van mindig a probléma.

Bízom államtitkár úr jóindulatában, és remélem, hogy a frakcióm és részemről elhangzott kérések teljesülni fognak. Köszönöm szépen. (Taps.)