Bauer Tamás (SZDSZ)
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. A törvényjavaslat II. fejezetében foglalt kérdések közül a 83., a 116. és a 126. pontban foglalt szabaddemokrata módosító javaslatokkal, valamint a korábbi vitában a délelőtti vitában érintett néhány módosító javaslattal szeretnék foglalkozni.Fölmerült a délelőtti vitában is az a kérdés, hogy miképpen rendezzük a privatizációs szervezet vezető testületeinek összeállítását, milyen módon történik ez. Itt két kérdés van, amivel a különböző módosító javaslatok különösen sokat foglalkoznak. Az egyik kérdés az, hogy ki a kinevező, illetve választó, a másik kérdés pedig a munkavállalók és munkaadók képviselőinek a szerepe ezekben az irányító testületekben.
Fölvetette itt Surján László képviselőtársunk azt, hogy fontos a kereszténydemokrata felfogás szerint egy erősebb legitimitást adni ezeknek az irányító testületeknek, és ezért ők ezúttal most fölvetik azt, hogy az Országgyűlés válassza mind az igazgatóságot, mind pedig a felügyelőbizottságot, eltérően a törvényjavaslat rendelkezésétől, ahol mindkét testületet a kormány nevezi ki.
Csak egy gondolat erejéig emlékeztetnék arra, hogy amikor 1990 elején még az akkori, '85-ben választott Országgyűlés létrehozta az Állami Vagyonügynökséget, akkor az Országgyűlés választotta meg az Állami Vagyonügynökség vezetőjét, és a '90 tavaszán alakult kormánytöbbség döntött úgy '90 tavaszán, néhány héttel az akkori parlament megalakulása után , hogy a kormány hatáskörébe helyezi az Állami Vagyonügynökség vezetésének megbízását, kinevezését és ennek a kormánytöbbségnek akkor részese volt a Kereszténydemokrata Néppárt is. Most tehát eltérő álláspontot képvisel a KDNP attól, amit 1990-ben kormánypártként képviselt.
Mindazonáltal ez nem változtat azon, hogy ez fontos gondolat: helyes az állami privatizációs szervezet vezetésének a legitimitását ilyen módon is megerősíteni. Ez a gondolat tőlünk, szabaddemokratáktól sem idegen, és ezért az SZDSZ nevében Tardos Márton képviselőtársunk is benyújtott olyan módosító indítványt, amelyben a kormány helyett a köztársasági elnökre bízná az igazgatóság tagjainak a kinevezését, oly módon, mint ahogy számos más állami vezetőt is a köztársasági elnök nevez ki a miniszterelnök előterjesztésére. Ez kevesebb, mint az országgyűlési választás, de valamivel nagyobb legitimáció, mint a kormány által történő kinevezés.
Mi úgy ítéljük meg, hogy érdemes megfontolni továbbra is ezt a lehetőséget. Ez nem jelent érdemi különbséget a kormány által való kinevezéshez képest ez inkább szimbolikus különbség , de azt az üzenetet tartalmazza, hogy a törvényalkotó olyan nemzeti intézménynek tekinti az országos privatizációs szervezetet, ahol ezt a jellegét erősíti meg a Nemzeti Bankhoz vagy a Rádióhoz és a Televízióhoz hasonlóan azzal, hogy a kinevezési jogkört a köztársasági elnökhöz telepíti. Ez a megoldás összefér az alkotmánnyal is, hiszen az alkotmány lehetővé teszi a köztársasági elnök egyéb döntései között , hogy valamely törvény a köztársasági elnökhöz telepítse ezt a döntést. Mi ezért továbbra is megfontolandónak tartjuk azt, hogy ezt a megoldást alkalmazzuk.
Ugyanígy egyetértve a KDNP javaslatával lehetségesnek, megfontolandónak tartjuk azt is, hogy a felügyelőbizottságot viszont válassza az Országgyűlés különösen a felügyelőbizottság elnökét válassza az Állami Számvevőszék javaslatára az Országgyűlés. Tardos Márton is tesz ilyen javaslatot a 116. pontban, a 14. §-hoz fűzött módosító indítványában. Azt javasoljuk, hogy mint egyébként a törvény egész szellemével nem összeegyeztethetetlen javaslatot az előterjesztő is fontolja meg ezt a javaslatot. Az első javaslatot ami az igazgatóság kinevezésére vonatkozik a gazdasági bizottság és a foglalkoztatási bizottság támogatta a bizottsági vitában, a második javaslat is több bizottságban megkapta az egyharmadot. Ismétlem: annyit javaslunk, hogy fontolják meg, fontoljuk meg a következő napokban Tardos Márton képviselőtársunknak ezt a módosító indítványát.
A másik kérdés: a legélesebben Lányi Zsolt képviselőtársunk vélekedett úgy ma a délelőtti vitában, mintha itt a kormánytöbbség elutasítana minden olyan módosító indítványt, amely a privatizációs intézmény társadalmi ellenőrzésének fokozására irányulna azáltal, hogy a felügyelőbizottságban biztosít bizonyos pozíciókat, illetve az igazgatóságban a politikai pártok és az ÉT-oldalak az ÉT munkavállalói oldala és munkáltatói oldala képviselőinek. A magunk részéről azt gondoljuk, hogy abban az igazgatóságban, amely operatív módon vezeti, irányítja a privatizációs szervezetet amelynek tehát napi, operatív döntéseket kell rendszeresen hoznia , a szakmai szempontoknak kell érvényesülniük. Mi nem javasolnánk azt, hogy az igazgatóságba politikai pártok vagy az ÉT oldalainak képviselői kerüljenek be. A politikai pártok képviselőit amint ezt a kisgazdapárt javasolta semmiképpen nem javasolnánk az igazgatóságba. Mi a privatizáció depolitizálásának a pártján állunk, és nem lenne szerencsés pártképviselőket küldeni a napi, operatív döntéseket hozó igazgatóságba.
Tulajdonképpen hasonló megfontolásból bár itt nem politikáról van szó nem javasoljuk azt sem, hogy az igazgatóságba az ÉT oldalainak képviselői kerüljenek be. Úgy gondoljuk, hogy azokat a szempontokat a szakszervezeti szempontokat vagy a munkaadói szempontokat nem az igazgatóságban kell érvényesíteni. Egyetértünk azzal a módosító javaslattal a Karl-Puch-féle módosító javaslattal , amely az igazgatóságban a szakmai szempontok alapján kinevezett a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter javaslatára kinevezett szakértők szerepeltetését tartja indokoltnak.
Más a helyzet a felügyelőbizottsággal. Kovács Tibor mint kormánypárti, MSZP-s képviselő nyújtott be olyan módosító indítványt, hogy a felügyelőbizottságban legyenek jelen a parlamenti pártok képviselői. Tehát éppen azt a társadalmi ellenőrzést kívánja ezen az úton is biztosítani egy kormánypárti képviselő, amit Lányi Zsolt kisgazda képviselő szorgalmazott ő szorgalmazta ma a beszédben, ha nem is ő nyújtotta be. Ez tehát egy jele annak, hogy még ebből az irányból is indokoltnak tartja a kormánykoalíció a privatizációs szervezet társadalmi ellenőrzésének biztosítását. Ugyanebben a felfogásban javasolja a kormánykoalíció, hogy az ÉT-oldalak képviselői legyenek jelen a felügyelőbizottságban.
Végül fel szeretném hívni a figyelmet Tardos Márton képviselőtársamnak arra a módosító indítványára, amely a 126. számon javasol egy olyan önálló 15. §-t, amely az Állami Számvevőszék ellenőrző szerepét az adott intézmény esetében sajátosan fontos ellenőrző szerepét kívánja a törvényben is rögzíteni.
Ennyit szerettem volna elmondani ezekről a módosító indítványokról. Ismétlem: mi úgy ítéljük meg, hogy Tardos Márton módosító indítványainak elfogadása sem kerülne ellentétbe azzal a felfogással, amit a törvény az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság státuszával, jellegével kapcsolatban tartalmaz, ezért az előterjesztő számára is megítélésünk szerint elfogadható. Ezért kérjük tisztelt képviselőtársainkat, hogy fontolják meg ezeknek a módosító indítványoknak az elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
(19.40)