Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)
KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottságban ülve az volt a tapasztalatom, hogy a módosító indítványoknak meglehetősen sanyarú sorsuk van e törvényjavaslat kapcsán. A kormány ugyanis szinte kivétel nélkül csak azokat a módosító indítványokat támogatta, amelyeket maga írt meg; tehát azokat a módosító indítványokat, amelyek a kormány új koncepciójának megfelelően változtatnák meg a törvényt, és egyéb javaslatokat nem nagyon támogatott. Szomorú szívvel bár, de azt el tudom fogadni, hogy azokat az indítványokat nem támogatja a kormány, amelyek a koncepciójába nem illenek. Szerintünk ugyan a mi koncepciónk jobb, de végül is az a kormány dolga, hogy a saját koncepcióját a törvényben keresztülvigye. De egyáltalán nem tudom megérteni, hogy miért nem támogatja a kormány azokat a módosító indítványokat, amelyek egyáltalán nincsenek ellentétben a koncepcióval, egész egyszerűen csak arra szolgálnak, hogy a törvényjavaslatot pontosítsák, jobbá tegyék annak a koncepciónak a keretein belül, amelyet a kormány elfogadott. Erre szeretnék néhány példát mondani.
Az egyik példa az ajánlás 102. pontjában szereplő indítvány, amelyet Gáspár Miklós és Surján László képviselő urak terjesztettek elő, és amely a törvényjavaslatnak egy hibáját próbálja kijavítani. Ugyanis a rossz fogalmazásból az következik, ha így fogadja el a Ház, hogy az igazgatóság tagjai nem lehetnek a törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál vezető tisztségviselők "és" felügyelőbizottsági tagok. Ha a törvény így fogalmaz, akkor csak azt tiltja meg, hogy két funkciójuk legyen, tehát az igazgatósági tagságon kívül vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok nem lehetnek. Egyik csapatba tartozóak lehetnek, ha így marad a törvény. Tehát az igazgatóság tagja lehet vezető tisztségviselő, ha nem felügyelőbizottsági tag, és lehet felügyelőbizottsági tag, ha nem tisztségviselő. Ezt akarta kijavítani ez az indítvány azzal, hogy világosan azt mondta: sem vezető tisztségviselők, sem felügyelőbizottsági tagok nem lehetnek. A kormány ezt nem támogatja; meg kell mondanom őszintén, egyszerűen nem értem, hogy miért.
Ugyancsak nem értem, hogy a kormány miért nem támogatja a 84. pontban szereplő indítványt, amelyet én terjesztettem elő, de előterjesztette két szocialista képviselő is, és a 114. pontban szereplő indítványomat, amely nagyon hasonló a 84. pontban szereplő indítványhoz. Mindkét esetben arról van szó, hogy a törvényjavaslat maga is megmondja de ha nem mondaná, akkor is így lenne , hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény e törvény háttértörvénye, kisegítő törvénye. Maga a törvényjavaslat is kimondja, hogy e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Ebből az következik, hogy ahol itt eltérő rendelkezés van, ott viszont nem lehet a gazdasági társaságokról szóló törvényt alkalmazni.
A gazdasági társaságokról szóló törvény pontosan felsorolja azt, hogy milyen tisztségek milyen esetekben szűnhetnek meg: halállal, lemondással, visszahívással stb., stb. A törvényjavaslat 14. §-ának (1) bekezdése arról szól, hogy a felügyelőbizottság és az igazgatóság tagjait mennyi időre választják meg, tehát a megbízatásuk mennyi időre szól. S mindkét esetben beleveszi azt is, hogy ugyanakkor tisztségükből bármikor visszahívhatók; vagyis a tisztség megszűnésének egy fajtáját kiemeli a törvényjavaslat. Ebben az esetben ez egy eltérés a gazdasági társaságokról szóló törvénytől, és az az abszurd helyzet áll elő, hogy visszahívással megszűnik a megbízatásuk, de nem halhatnak meg, mert ez egy eltérés a gazdasági társaságokról szóló törvénytől, és ami mondjuk, életszerűbb nem mondhatnak le.
Ezen indítvány előterjesztésével nem azt akartam elérni, hogy ne lehessen őket visszahívni, hiszen a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján úgyis visszahívhatók. Azt akartam elérni, hogy a háttértörvény teljes egészében érvényesüljön, és például le is mondhassanak, és így is megszűnhessen a megbízatásuk.
Azt tapasztaltam legalábbis úgy hallottam, mert erről hivatalos értesítést még nem kaptunk , hogy volt olyan indítvány, amelynek kapcsán a kormány megváltoztatta a véleményét. Nagyon szeretném, ha ezekben a kérdésekben is megváltoztatná a véleményét, annál is inkább, mert például a 84. pontban és a 114. pontban szereplő indítványt az alkotmányügyi bizottság mint a kérdéshez értő bizottság támogatta.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.)