Kónya Lajos (MSZP)
KÓNYA LAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dr. Juhászné Lévai Katalin képviselőtársammal módosító indítványt adtunk be az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat mellékletéhez. Módosító indítványunk amelyet csak a foglalkoztatási bizottság támogatott arra irányult, hogy a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok köre egészüljön ki a hat áramszolgáltató és a hét erőmű alrészvénytársaságokkal.(21.00)
A tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke 50 százalék plusz egy szavazat legyen. Indokaink: az összességében 542 milliárdos jegyzett tőkéjű energiaipar ebből az áramszolgáltatók 240 milliárddal részesülnek nemcsak e nemzeti vagyon nagyságát tekintve jelentős, hanem fontos nemzetgazdasági és stratégiai iparág, emellett országos közszolgáltatói feladatokat lát el. Ezért az állam, mint az ellátás biztonságáért felelős, valamint szabályozó és törvényalkotó funkciót ellátó, nem vonulhat ki ebből az iparágból, annál is inkább, mert jelen esetben örökös piacról van szó, mivel a villamosenergia-törvény nem a koncessziós elvet fogadta el, hanem az úgynevezett engedélydokumentációk szerinti szabályozást.
Az iparág számára hosszú távon stabil működési feltételeket a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az árak megfelelően kialakított és fokozatosan életbe léptetett rendszere biztosíthat, amely egyúttal az állam mint tulajdonos számára is jelentős folyamatos bevételt eredményez. Az állam mint tulajdonos ugyanolyan tőkehozadékra ez a villamosenergia-ipar területén a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mintegy 5-7 százalék tarthat igényt, mint a magántőkés vagy a magánbefektető társaság. Az állam erről a tőkehozadékról nem mondhat le, mert az adóbevételek mellett ez jelentős jövedelmet biztosíthat egyéb feladatainak a társadalmi elvárásokkal összehangolt teljesítéséhez.
Ennek elérése céljából a villamosenergia-iparban az 1995. évre előirányzott tarifaszínvonalnak közel a megduplázására lenne szükség. Belátható, hogy ilyen költségterheket a közeljövőben egy ütemben sem a lakosságra, sem az egyéb fogyasztókra áthárítani nem lehet. Ezért a villamosenergia-ipar és ezen belül az áramszolgáltatók egy lépcsőben történő nagyarányú privatizációja helyett annak többlépcsős végrehajtása indokolt, amely ugyan mérsékeltebb állami bevételt eredményez, de hosszú távú és tartós nemzeti, nemzetgazdasági és egyúttal fogyasztói, lakossági érdekeket is szolgál. Ezt kívánja elősegíteni a melléklet áramszolgáltatókkal és erőművekkel történő kibővítésére vonatkozó módosító javaslatunk, az, amely a villamosenergia-ipar valamennyi részvénytársaságára vonatkozóan 50 százalék plusz egy szavazati joggal az állami tulajdon megőrzését tartja célszerűnek és egyben szükségesnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy a hat áramszolgáltató részvénytársaság nem egyszerűen hat cég, hanem ennél sokkal több: az egész országot áthálózó, valamennyi települést érintő, szisztematikusan felépített és folyamatosan fejlesztett szervezeti rendszer. Korszerű irányítási, információs rendszerrel, hálózati, üzemi telephelyek és egyéb létesítmények sokaságával rendelkező stratégiai társaságcsoport. Egy-két jellemző adatot szeretnék bemutatni.
A telephelyek száma összesen 243, a transzformátor-állomások száma összesen 39 ezer 830 darab, a nyomvonalas létesítmények összevont hossza 145 ezer kilométer, ebből az önkormányzatok területén amely magában foglalja az önerős fejlesztéseket is kisfeszültségű hálózat mintegy 70 ezer kilométer. A közvilágításilámpa-hely száma összesen 1 millió 64 ezer darab, a fogyasztói csatlakozások száma összesen 4 millió 934 ezer darab, a települések összevont száma 3158.
Végezetül joggal állíthatjuk, hogy a hazai áramszolgáltató részvénytársaságok képesek a mindenkor jelentkező fogyasztói igények elvárt szintű, mennyiségi és minőségi kielégítését biztosítani, ha az árrendszer korszerűsítése megtörténik.
A túlzott mértékű magánosítás ezen a téren nem indokolt. A közüzemek többségi állami tulajdonát piaci viszonyok között is kívánatos megőrizni, ehhez kérjük képviselőtársaink támogatását.
Végezetül azt szeretném elmondani, hogy nem a privatizáció tényét kérdőjelezzük meg, hanem azt, hogy ne kerüljön sor az áramszolgáltatás száz százalékos eladására a szakmai befektetők részére. Azt szeretnénk elérni, hogy az áramszolgáltatás várható bevételeiből amely az árak rendezése után minden évben növelni tudja az állami költségvetést ez a haszon ebben az országban maradjon.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)