Szabó Lajos Mátyás (MSZP)
DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Hadd kezdjem azzal, hogy egyáltalán nem tartom véletlennek, hogy hirtelen ilyen nagyon jó kis vita keletkezett erről a problémáról. Mindkét SZDSZ-es kollégámnak nagy tisztelettel szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy érvrendszerük alapja persze igaz azokra a viszonyokra, amelyekből veszik. De itt és most, Magyarországon nekünk sajátos feltételrendszer közepette kell döntenünk, és példáinkat ehhez képest, hogy igazunk van-e elképzeléseinkben vagy sem az állam szerepvállalását illetően, sokkal inkább kellene venni a transzmisszió időszakában lévő más közép- és kelet-európai országokból. Azt hiszem, hogy a Kónya képviselőtársam által bemutatott javaslat teljes egyértelműséggel az elmúlt öt év tapasztalatából és abból fakad, hogy a szerintem ma természetesen és megalapozottan jelen lévő, éppen gazdasági és ha úgy tetszik, nemzetvagyont és a nemzet szociális szféráját fenyegető veszélyek felől vették és alapozták meg. Ilyen értelemben azt hiszem, ez a javaslat mindenképpen komolyan megfontolásra ajánlható a Ház egészének, még akkor is, ha az első szakaszban úgy tűnik, hogy kevés a támogatottsága. Hisz éppen arról vitatkoztunk nagyon sokszor és aztán értettünk egyet, hogy ne kótyavetyéljük el ahogy fogalmaztunk a nemzeti vagyont. Úgy érzem, ez a módosító indítvány elsődlegesen pontosan ezt a veszélyt hivatott kiküszöbölni, nem tagadva a privatizációval előteremthető pluszsegítség szükségességét.
Tehát egyszerűen a két eszköz egyszeri, egyidőben történő időleges alkalmazását kérik, nem többet és kevesebbet. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)