Farkas Imre (MSZP)
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ajánlás 103., 105. és 135. pontjaiban lévő módosításokhoz kívánok hozzászólni. El kell hogy mondjam, a szám íze nem annyira keserű, mint az itt eddig felszólaló képviselőtársaimé, hiszen a módosító indítványaink amelyeket Miklós Lászlóval közösen adtunk be többségét az előterjesztő, illetve az illetékes bizottságok elfogadták. Azt hiszem, a részletes vita hangulata is egy kicsit más lenne, ha nemcsak azokat a kérdéseket vetnénk fel, amelyeket elutasítottak a bizottságok, illetve az előterjesztő, hanem szólnánk azokról is, amelyeket egyelőre támogatnak. Bőven lenne lehetőségünk így hozzászólni, de úgy érzem, a jelenlegi helyzetben ez mégsem célszerű. Tehát a magam részéről is eltekintek attól, hogy azokhoz a módosításokhoz kapcsolódjak, illetve azokról beszéljek, amelyeket támogattak.
Cáfolnám ellenzéki képviselőtársaim azon észrevételét, hogy csak az ő módosításaik szerepelhetnek az elutasítottak listáján, hiszen elmondanám: nekünk is több mint tíz olyan módosító indítványunk van, amelyeket az előterjesztő vagy az illetékes bizottságok nem támogatnak. Ezek mindegyikére sem térnék ki azonban, hiszen azt hiszem, józan ésszel belátható, hogy van ezek között és bizonyára az eddig elhangzott, ellenzéki képviselőtársaim által is felvetett észrevételek között is olyan, amely nem kellő súlyú. Tehát nem éri meg, hogy a részletes vitában hosszan szóljunk ezekről. Azt is elfogadom, hogy vannak olyan észrevételek, olyan módosító javaslataink, amelyek talán nem pontosan illeszkednek a törvény logikájába.
Két esetben azonban mégis szükségesnek tartom, hogy szóljak azokról a módosító javaslatainkról, amelyeket a bizottságok, illetve az előterjesztő nem támogatott. Ez a két témakör pedig az összeférhetetlenséggel, illetve a vagyonkezeléssel foglalkozik, és ebbe a részbe az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ajánlások tartoznak.
A 103. és a 105. pontban az ÁPV Rt. igazgatósági tagjainak és közeli hozzátartozóinak az összeférhetetlenségét tárgyalja a törvény, pontosan a törvényjavaslat 13. § (2) és (3) bekezdésében.
Két észrevételem lenne ehhez a részhez. Az egyik: nagyon fontosnak tartom azoknak a logikáknak az alkalmazását, amelyek formálisnak is nevezhetők. Tehát nem biztos, hogy ezek a törvény legfontosabb részei, de mégis szükség van arra, hogy az ismétléseket, illetve a hiányzó láncszemeket valahogy megoldjuk. Konkrétan ilyet érzek a 103. ajánláspontban hangsúlyozom: a 13. § (2) bekezdésében , amikor az eredeti törvénytervezet nem rögzítette, hogy a jogviszony fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem szerezhetnek társasági részesedést az itt nevezett személyek. Azt hiszem, erre szükség van, mert a törvény egyébként ebben a kérdésben következetes mind az igazgatósági tagoknál, mind pedig a vezetői alkalmazottaknál.
A másik ehhez kapcsolódó észrevételünk, ami szintén a 103., 105. és 135. ajánláspontban van: fontosnak látnánk, hogy azt rögzítse a törvény nem azt, hogy nem szerezhetnek tulajdont e tisztséget betöltők, hanem , hogy nem rendelkezhetnek ilyen tulajdonnal. A kettő között az a különbség, hogy a szerzés csak az újabb esetekre vonatkozik, amikor valaki ebbe a munkakörbe kerül, míg a rendelkezés azt sem teszi lehetővé, hogy a korábbi tulajdonrészeiket vagy tulajdonaikat megtartsák. Én látok ebben valamiféle logikát; különösen akkor, ha összevetjük: a törvény következetesen tiltja, hogy ezek a személyek igazgatósági tagok, illetve felügyelőbizottsági tagok legyenek. Ennek bizonyára komoly tartalma és súlya van. Azt hiszem, egy nagy ellentmondás, ha ezzel szemben lehetővé tesszük, hogy ezek a személyek tulajdonnal rendelkezzenek, hiszen a tulajdont illetően bizonyára még nagyobb lehetőségük van arra, hogy a saját malmukra dolgozzanak, ha ez a lehetőség fennáll.
Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, illetve az illetékes bizottságok tagjait, továbbá az előterjesztőt, hogy ezt az észrevételt a továbbiakban legyenek szívesek átgondolni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)