Kuncze Gábor (SZDSZ)

1995. április 11.

KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Noha a vita Orbán Viktor képviselőtársam felszólalásával érdekes fordulatot vett, én azonban szeretnék visszatérni az eredeti mederhez; nevezetesen ahhoz a kérdéskörhöz, ami a mai vita tárgyát képezi: a kormány intézkedéscsomagjának megvitatásához.Én azt gondolom, hogy rossz vetületben beszélünk a múltról akkor, amikor egymástól idézgetünk megjegyzem, nagyon jó idézetek állnak nekem is rendelkezésemre. Valójában azonban az egészből csak annyi érdekes, én azt gondolom, a számunkra, hogy észre kell vennünk: itt folyamatokról van szó. Nem lehet azt állítani ép ésszel, megfelelő hozzáértéssel, hogy mindazok a problémák, amelyekkel nekünk ma szembe kell néznünk, az elmúlt hat-nyolc hónap következményei. Nem is az elmúlt négy évé egyébként, hanem korábbi időszakra nyúlnak vissza a problémák. Amit az elmúlt időszakból az én véleményem szerint érdemes megjegyezni, az annyi, hogy sorozatosan elmaradtak azok a szükséges intézkedések, amelyeket adott időpillanatban meg lehetett volna tenni. És ennek a helyzetnek az a következménye, hogy egyre súlyosabbak kell hogy legyenek ezek az intézkedések. Ebben a helyzetben van ma a kormány, akkor, amikor a március 12-ei intézkedéscsomagot, illetve annak következményeit az Országgyűlés elé terjeszti. Ez az, amiről vitatkozunk.

Kevés idő áll rendelkezésemre, de hadd utaljak arra, hogy amikor Szabó Iván képviselőtársam azt mondta, hogy '93-ban kísérletet tettek és sikeres kísérletet az egyensúly helyreállítására, akkor 3,5 milliárd dollár lett a külső fizetési mérleg hiánya, egy 300 milliárd forintos költségvetési hiány mellett. 1994-ben 4 milliárd volt a fizetési mérleg hiánya, egy szintén nagyon magas költségvetési hiány mellett. És ezek a folyamatok mentek tovább.

Kádár Béla utalt arra a közgazdasági vitára, ami ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban valóban létezik, hogy megindultak ezzel szemben viszont a növekedés egészséges folyamatai. Ez azonban azt a problémát, amivel ma szembe kell néznünk, hogy vajon az egyensúlyhiány, az egyensúlyproblémák nem vezetnek-e egy olyan állapothoz a közeljövőben, amikor esetleg összeomolhat a gazdaság nem akarom ennek a képét felvillantani, de esetleg összeomolhat a gazdaság , ez a növekedés nem oldja meg.

Ezért volt az a feladat, hogy a növekedés fenntartható elemeit valóban megtartva, a másik oldalon, az egyensúly irányába lépéseket tenni. Ez egy olyan kérdéskör, aminek aztán a részletes elemeiről valóban lehet vitatkozni. És egyébként Kádár Béla hozzászólása nekem azért tetszett, mert azonkívül, hogy ellenzékiként megfogalmazta kritikáit, tett olyan javaslatokat, amelyeken egyébként érdemes vitatkozni, és megjegyzem, amelyek egy része benne van az intézkedéscsomagban hiszen a jövedelmek átcsoportosítása a vállalkozói szféra javára történik egyrészt, éppen annak érdekében, hogy hitelekhez tudjanak jutni, és ezáltal fejlődni tudjanak; és, kedves Varga Mihály, mondjuk, például munkahelyeket tudjanak teremteni.

(13.30)

És ugyanezt célozzák azok a lépések is, amelyek a pénzügyi eszközök segítségével az export növelését célozzák. Ezek a lépések tehát benne vannak ebben a programban.

Azt sem állíthatja senki, hogy a feketegazdaság virágzása az elmúlt hat-nyolc hónap terméke lenne. Ezzel szemben az az elmúlt öt-hat évben öltött ilyen méreteket, mint amilyen méreteket öltött. Korábban is létezett természetesen schwarznak hívta a köznyelv. Ez létezik már ebben az országban persze évtizedek óta, ahogy máshol is létezik.

Mindenkivel egyetértek azonban, aki azt mondja, hogy nagyon határozottan kell a feketegazdaság ellen fellépni. A kormány meg is teszi a szükséges intézkedéseket. Nem igaz az, kedves Varga Mihály, hogy eddig nem tett semmit ennek érdekében, mert voltak ilyen intézkedések. Például a január 1-jével bevezetett adótörvényekben is, például az olajüggyel kapcsolatban, és az elkövetkezendő időszakot is fogják jellemezni ilyen intézkedések.

A vitának arról kell szólnia, hogy ebben az adott helyzetben, amiben az ország ma van, vajon milyen lehetséges cselekvési irányaink vannak. Ne arról vitatkozzunk, hogy volt-e túlfogyasztás vagy nem volt túlfogyasztás, mert akkor én felolvasok az előző kormány pénzügyminiszterétől egy idézetet '93-ból, ahol azt mondja, hogy túlfogyasztás van az országban, és ezt meg kell állítani. Arról vitatkozzunk, hogy melyek azok a lépések, amelyekkel ezen a helyzeten úrrá lehetünk. Azért vitatkozzunk erről, tisztelt képviselőtársaim, mert nem várhatjuk meg azt a helyzetet, amíg az az elkerülendő csőd bekövetkezik, nem játszhatunk erre! Ha önök erre játszanának, az nagyon felelőtlen dolog lenne, mert azzal a helyzettel már végképp nem lehetne mit kezdeni.

Arról kell beszélnünk, hogy most mit lehet tenni. Kádár Béla felszólalása például ilyen volt. Én Varga Mihállyal ellentétben, őszintén szólva, nem hallottam például a Fidesz alternatív programját ezzel kapcsolatban. Semmilyen olyan javaslatról nem volt itt szó, ami korábban már ne hangzott volna el, illetve ami megoldást adott volna a problémákra. Azt a javaslatot jónak tartom, hogy vitatkozzunk a Fidesszel arról, mit kell csinálni a szociálpolitikában. Azért tartom jónak egyébként, mert lesz lehetőségünk legalább szóban meghallani azt, amit írásban még soha nem láthattunk, mert nem készült el.

Azt gondolom, hogy arról se nagyon érdemes vitatkoznunk, hogy félfordulat vagy nem félfordulat, mert ha ez a félfordulat hol erre történik, hol arra, akkor azt nem gazdaságpolitikának, hanem szélkakasnak hívják. (Derültség, taps a bal oldalon.)

Én egyetértek mindazokkal, akik tárgyszerű vitát ajánlanak annak érdekében, hogy keressük meg a legjobb megoldásokat. Egyetértek azzal, hogy a felelősséget a kormánynak és a kormánykoalíciónak kell felvállalnia. Hozzáteszem rögtön, hogy ebben az országban élünk; azért kell a legjobb megoldásokat megtalálnunk, mert a következményeket természetesen mindnyájunknak kell majd viselnünk. Az előző időszakra is ez a jellemző. Az előző időszak felelőssége természetesen az előző kormányzatot terheli a következményeivel most mindnyájunknak, nekünk kell számolnunk.

Én ezért vitatkoznék azokkal is, akik most azt mondják, hogy ezt sem lehet megcsinálni, meg azt sem, meg azt sem, mert ez a következménye az elmúlt négy évben a kellemetlen lépéseket halogató politikának. Ezért kell ma vállalni ezt a kellemetlen felelősséget, vállalni ennek a kormánynak a népszerűtlen intézkedéseket. Vállalja is, a felelősséget is vállalja. Önöktől csak azt kérjük, hogy ha valóban vannak jó javaslataik, akkor ne azt ajánlgassák, hogy írásban megküldik, arra való a parlamenti vita, hogy ismertessék ezeket velünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)