Lányi Zsolt (FKGP)
LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Személyes megtámadtatás címén kértem szót... (Zaj a bal oldalon.)..., tudniillik, amikor a miniszterelnök úr jelen van a parlamentben, rendszerint megemlíti, milyen borzasztó, hogy valaki föl meri hozni a külső adósságállomány kezelésével kapcsolatos problémát. (Dr. Hack Péter: Nem rád gondolt!) Mivel én voltam az az elvetemült képviselő, aki az 1995-ös költségvetési vitában a kiadási oldalon sokalltam a teljes költségvetés 31 százalékának az adósságkezelésre fordítását, ezért mint elvetemült képviselő, a következőt mondom: Nem én egyedül, Lányi Zsolt, gondolkodom így. Tudnék neveket mondani nemcsak Gidai Erzsébetet, Kopátsyt, hanem külföldit is, sokat , akik nem úgy gondolják, ahogy a tisztelt kormány és főleg a miniszterelnök úr, hogy ez tabutéma, hogy a külső adósságállomány kezelésével kapcsolatosan fölvetett problémák életbevágóan ártanak az országnak, és rendkívül elvetemült dolog. A mai magyar közgazdászoknak legalább ötven százaléka körülbelül ugyanazt képviseli, amit én bátorkodom itt elmondani.
Ezért kérem, hogy a jövőben ne címezze úgy az ilyen emberek észrevételeit, akik ezzel a problémával mint nagyon súlyos problémával is foglalkozni kívánnának, hogy azok a haza ellenségei stb. stb.
Még egy dolgot, miniszterelnök úr! Egyedül a pápa csalhatatlan... (Zaj a bal oldalon.)... a dogma szerint; egyetlenegy miniszterelnök sem csalhatatlan. (Közbeszólás a bal oldalról: Csak Lányi Zsolt!) Nehogy azt gondolja tehát bármely miniszterelnök is, hogy amit ő mond, az szent és sérthetetlen, és aki ellene mond, az borzasztó, mert hogy lehet szembefordulni egy miniszterelnök véleményével, holott ő szent, sérthetetlen és tévedhetetlen. A római pápától még messze állunk, miniszterelnök úr!
Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdapárt padsoraiban.)