Burány Sándor (MSZP)
BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Néhány mondatot szeretnék elmondani az előbb elhangzott hozzászólásra válaszként, különös tekintettel az idézetek citálására. Nos, az első megjegyzésem az, hogy az ön által felolvasott második mondatrésszel együtt is a miáltalunk idézett Fidesz-program ellentétben áll az önök vezérszónokának azon kijelentésével, amely úgy szólt, hogy a középosztály megsegítésére kell helyezni a hangsúlyt. Ez az első megjegyzésem.
A második megjegyzésem: nem hiszem, hogy ebben a Házban Szekeres Imre vezette be azt a szokást, hogy egymás programjaiból, választási programjaiból idéznénk. Korábban éppen Szájer Józseffel keveredtem ez ügyben egyszer vitába.
A magam részéről ezt az eljárást nem tekintem nemtelennek; de ha őneki erről más a véleménye, ez az ő joga. (Dr. Szájer József és Deutsch Tamás: Hamisan idéztek!) Harmadszor: szeretném felhívni arra a figyelmet... az idézetek egyébként, Szájer József, pontosak voltak; szó szerint hangzottak el.
A harmadik: szeretném felhívni arra a figyelmet ma már talán kicsit feledésbe merült , hogy azok az elemzések, amelyek a választási kampány során készültek, azt mutatták ki, hogy egymáshoz a legközelebb a Fidesz és az MSZP gazdaságpolitikai programjai állnak. Önök akkor igen pontosan megjósolták, hogy mi lesz a következménye annak a kényszerpályának, amely többek között az adósságválság miatt alakult ki. Egyébként erről önöknek közelebbi tapasztalataik is vannak; a nemzetgazdaság nagyban éppúgy működik, mint a vállalkozás kicsiben. Ha egy párt például hiteleket vesz fel választási kampányának a finanszírozásához, akkor ezt szabad; de hogyha a remélt eredmények elmaradnak, a hitel viszont fennmarad, akkor ennek az lesz a következménye ami az önök esetében kialakult , hogy eladják a Lendvay utcai székházat, eladják a Széchenyi rakparti székházat, eladják az Andrássy úti székházat... (Varga Mihály: Ez a demokrácia! - Közbeszólás jobbról: Ti az országot adjátok el!) Én ezt sajnálatosnak tartom, mert szerintem ez a demokrácia vesztesége; nem egészen az önök vesztesége. De én úgy gondolom, mi azért dolgozunk, hogy az ország ne jusson az önök székházainak sorsára. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)