Szabó Iván (MDF)
DR. SZABÓ IVÁN, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője: Elnök Úr! Képviselőtársaim! Amikor elhatároztam, hogy napirend előtt fogok szólni, akkor még valóban úgy gondoltam, hogy egy rendkívüli dologról fogok beszámolni, mégpedig arról, hogy a médiatörvény ügyében megszületett egy hatpárti megállapodás. Sajnos, a bejelentkezés óta megtörtént az, ami úgy látszik, most már egy folyamatos, politikai bizalmat megingató gyakorlattá vált. Annak ellenére, hogy lefolytak a tárgyalások, annak ellenére, hogy megszületett a hatpárti megállapodás, amikor aláírásra került volna a sor, a kormányzati oldal ezt megtagadta és a részmegállapodást ad acta tette. Meg kell mondanom, hogy ez a gyakorlat nagyon veszedelmes. Van más terület is, amelynél ezt tapasztalhatjuk, nagyon eklatáns példája ennek például az, ami most a társadalmi szervezetek támogatása ügyében történt, ahol szintén volt egy hatpárti megállapodás. Öt párt tartotta magát ehhez, ám a szocialista párt az utolsó percben száz módosító indítvánnyal fölrúgta ezt a megállapodást.
Ez a magatartás nemcsak a konkrét törvényjavaslatok esetében káros, de látható ismétlődése a hatpárti egyeztetések egész értelmét megkérdőjelezi az ellenzék számára.
1994 nyarán adminisztratív hibákkal tarkítottan nagyon nehezen megindult a hatpárti tárgyalás a médiatörvény ügyében, novemberben azonban megszakadt anélkül, hogy bármiféle megállapodás született volna. A szakmai érdekképviseletek és az ellenzéki pártok a kormány médiatörvény-tervezetét elfogadhatatlannak tartották és tartják ma is. Így az a sajtókampány, amely azt akarta elhitetni, hogy az ellenzék és a szakma javaslatai beépültek a törvénytervezetbe, teljesen félrevezetőek és hamisak. Az ellenzék megállapodása híján nem kívánatos és nem is lesz üres hivatkozási alap.
A hatpárti egyeztetések idén tavasszal az ellenzéki pártok frakcióvezetőinek a miniszterelnök úrhoz írt közös levelére indultak meg újra, és öt hét alatt 19 pontos részmegállapodásig jutottak el. Többről történt megállapodás mint az elmúlt öt évben együttvéve. Jellemző, hogy a tárgyalások és a megegyezés tényét a szocialista párt részéről legalább aláírta a tárgyalásokat vezető Jánosi alelnök úr, a szabaddemokraták részéről a megállapodásban részt vevő küldött még parafálni sem volt hajlandó. A hatpárti egyeztetésnél ez a részmegállapodás a közszolgálati rádiózás és televíziózás demokratikus, állam- és kormánytalanított, a széles körű társadalmi tulajdonlás és ellenőrzés új médiatörvényének alapjait rögzíti azzal a céllal, hogy ezt továbbépítve folyamatos hatpárti egyeztetéssel valóságos parlamenti konszenzussal születhessék meg a médiatörvény.
Tény, hogy igazi érvek és indítékok nélkül a kormánypárti frakcióvezetők nem írták alá a részmegállapodást, és a kormánygépezet beindította a kormány saját médiatörvény-tervezetének parlamenti benyújtását. Ezzel a hatpárti megállapodást mint a tárgyalás egy szakaszának lezáruló eredményét mindenféle trükkökkel ajánlásnak vagy jámbor kérések gyűjteményének akarja tekinteni. Ez ellentétben van magának a kormánynak a nyilatkozatával és hangoztatott konszenzuskeresési szándékkal.
(15.30)
A kormányzópártoknak tehát el kell dönteniük, hogy őszintén akarnak-e médiatörvényt vagy csak bizonygatják, hogy igen; vagy hogy őszintén akarnak-e hatpárti megállapodást vagy csak hivatkozási céllal beszélgetni akarnak az ellenzékkel. A demokrácia szempontjából meghatározó sajtószabadság jelentőségét valóban értve és vallva, őszintén önmérsékletet tanúsítanak, és elkerülik-e a parlamenti többségre alapozó, erőből történő törvényhozás módszerét? Mi a fontosabb: egy konszenzuson alapuló médiatörvény vagy egy akármilyen médiatörvény gyors felmutatása? Az a vélemény, hogy a kormány törvénytervezete és a 19 pontos részmegállapodás összeszerelhető egy működő szerkezetté, egyszerűen illúzió, mert a két dokumentum filozófiája, alapvető pontjai szöges ellentétben állnak egymással.
Az ellenzéki pártok teljesen egységesen és felelősségük teljes tudatában aláírták frakcióvezetői szinten a részmegállapodást, és a kormánypártok a megkötött megállapodást hitelesítő frakcióvezetői aláírás megtagadásával egyoldalúan beszüntették a hatpárti egyeztető tárgyalásokat, és valóban óriási felelősséget vállalva felálltak a tárgyalóasztaltól.
Kérem a tisztelt Házat, hogy ezen az ügyön próbáljon változtatni. (Taps a jobb oldalon.)