Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most 25 percben hallhattunk abból ízelítőt, hogy hogyan lehet egy kiinduló tételből egy ellenkező tartalmú következtetéshez eljutni. Mégsem erre reflektálva szeretnék most néhány mondatot elmondani, hanem elsőként visszautasítom azt az általánosítást, ami a felszólalás egy részében olyan tartalommal jelent meg, mely szerint milyen veszélyes vállalkozás a büntetőeljárási törvény módosítását és annak végrehajtását olyan szervezetek, rendőrök, ügyészek és bírák kezébe tenni, akik törvénytelenségeket követnek el.Úgy gondolom, hogy ma ebben az országban ilyen hivatali rendszer nem létezik. Úgy gondolom, hogy a rendőrség, ügyészség, bíróság a törvények keretei között és az abban foglaltak szerint végzi tevékenységét.
A megjegyzéseim között el kell mondanom azt is, hogy éppen azért nem foglalkozik a törvénymódosítási javaslat a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság jogállásával és hatáskörével, mert ez a javaslat nem óhajtotta felfordítani az alkotmányos rendet. Az alkotmány körébe tartozó kérdésekkel nem foglalkozott, nem is akar, majd csak az alkotmányozás keretében kerülhet sor erre. Nem akartunk teljesen átfogó, új törvényt és új kodifikációt az asztalra tenni; egy cél érdekében vizsgáltuk felül a szabályokat, nevezetesen: milyen olyan eszközöket tudunk feltárni, ami eredményesebbé, hatékonyabbá teheti a bíráskodást.
Ezért nem foglalkozunk számos olyan jogintézménnyel, amit képviselő úr hiányolt. A fontos és nem fontos ügyek között nem differenciáltunk, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyeket ismer a tárgyalás mellőzésével végzésben kiszabható büntetések köre. Ennek bővítése egyébként nem újkeletű, nem a '95-ös törvénymódosítás során merült fel, hanem a '92-93-ban már lefolytatott vitában az akkori kodifikációs bizottságnak is ez volt a véleménye. Úgy gondolom, hogy ez szakmai vita, a szakmában többségben vannak azok, akik e megoldásokat támogatják. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)