Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan ismerjük a bizottság álláspontját: alkalmasnak találta vitára az előterjesztést, a törvényjavaslatot. E törvényjavaslat vonatkozásában azonban nem volt legalábbis a jegyzőkönyv alapján még szélesebb vita a bizottságban, pedig szakmailag a már itt ismertetett elhangzottak vonatkozásában ezt a törvényjavaslatot is helyenként kiegészíteni, módosítani vagy legalábbis pontosítani szükséges.Nem vitásan ezen eljárási jog tervezete, amely beterjesztésre került, szükséges. Szükséges azért, mert magának az államnak is be kell avatkoznia a jogvitába, legalábbis olyan törvények előterjesztésével, amelyek alkalmasak a jogszolgáltatásra.
Az előterjesztésből megállapítható, hogy a perben alperesi pozícióban eljárókkal szemben késedelmességük, mulasztásuk miatti perelhúzás körülményeit a javaslat orvosolni kívánja, ezzel is elősegítve az eljárás gyorsítását. Ez valóban szükségszerű, hisz a bírósági eljárás a polgári ügyekben jelenleg is évekig tartó. Ebből következtet az állampolgárok nagyobb része arra, hogy az igazságszolgáltatás Magyarországon válságban van. Ha nem is ez az igazság, de valami alapja van ezen aggálynak az állampolgárok részéről.
Különösen a vállalkozási szférában van aggály törvényeinkkel kapcsolatban. Sokan állítják, hogy szerződéseink körében nincs garancia a rosszhiszemű és a törvénnyel szemben visszaélő, jogsértő felekkel szemben. Az eljárásjog területén, ha még figyelembe veszem a végrehajtási jogot is, utalni kell arra, hogy a gyakorlatban lassan felváltják a bírósági végrehajtást a magánszférában működő, különféle néven ismert behajtó szervezetek, kft.-k. Az itt tárgyalt törvényjavaslat ennek a megszüntetésére ugyan nem ad megoldást, a büntető törvénykönyv módosítása során azonban erre is megoldást lehetne keresni.
E törvényjavaslat szigorítást is ír elő az eljárásban nem félként résztvevők részére perelhúzással járó cselekményeikért. Ez csak helyeselhető. A módját azonban e törvényjavaslatban félreérthetetlenül kell meghatározni.
A törvényjavaslat azt a célt szolgálja elfogadása esetén, hogy a folyó perek mielőbb fejeződjenek be. A felperesek érdeke is ezt kívánja. A perelőkészítést egy előszakaszban be lehetett volna iktatni, ugyanis a perek túlnyomó része előkészítetlen, és ez a gyorsítást szolgálta volna. Korábban ilyen jogintézmény már volt, és az eljárások valóban nem húzódtak el ily hosszú ideig.
(19.00)
A felek érdekei szemszögéből alperesi viszonylatban ez érthető is, különösen, ha nagyobb összegű pénzbeni kötelezésről határozhat a bíróság.
Itt érinteném a már más képviselőtársaim által is felvetett bírósági illeték kamatfizetési kötelezettségeit. Érthetetlen számomra is, de az érintett peres feleket különösen érzékenyen érinti, amikor az infláció mértéke fokozatosan nő. Az illeték fizetésére általában az alperesi oldal szolgál rá, tehát a jóhiszemű felek védelme érdekében nem látom aggályát vagy akadályát annak, hogy a bíróság a jóhiszeműen eljárt felperes megelőlegezett perköltsége után a banki kamatot állapítsa meg. Itt említeném meg a kamat 20 százalékos összegét. Az előterjesztő a külön jogszabályban meghatározott fenti maximumot a napi banki kamat összegéhez kellene hogy igazítsa.
El kell választani a másodfokú fellebbezési eljárást a felülvizsgálati eljárástól; a fellebbezésnél kimondani, hogy az a tárgyalás kitűzése során bírálandó el a tárgyalás keretében, viszont a felülvizsgálati eljárás tárgyalás kitűzése nélkül is lefolytatható legyen.
A törvényjavaslat megszünteti a bíróság általános kitanítási kötelezettségét, s azt csak a perbeli jogok és kötelezettségek vonatkozásában tartja fenn. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a polgári eljárás gyorsítása a peres felek magára hagyásával elérhető lenne. Kifejezetten hátrányosnak tartom az általános kitanítási kötelezettség megszüntetését. A jelen gazdasági és társadalmi viszonyok között ez azt jelentené, hogy a bíróság csak annak szolgáltat jogot mert igazságszolgáltatásról semmiképpen sem beszélhetünk , akinek van pénze ügyvédre vagy egyébként maga is járatos a jogban; annak pedig, aki rászorul, mert nincs ügyvédje vagy nem ért hozzá, nem nyújt semmilyen segítséget a bíróság. Végletesen ez oda vezet, hogy ha igazsága vagyon, akkor sem juthat számára kedvező döntéshez az ügyfél, mert nem tudja, mit és hogyan pereljen vagy követeljen eljárása során.
Hamis állításnak tartom azt, hogy a széles körű kitanítási kötelezettség túlzott officialitást visz az eljárásba és hogy a bíróság munkaterhét ez rendkívül megnövelné. Ami a munkaterhet, az egy perre jutó időráfordítást aránytalanul megnöveli, az inkább arra vezethető vissza, hogy a tárgyalás során ott és azonnal nem tud dönteni a bíró, kénytelen elnapolni a tárgyalást az ügy terjengőssége miatt. A túl terjengős bizonyítás a féltől is túlbizonyítást követel, illetve nemleges bizonyíthatatlan tényt is bizonyítani igyekeznek. A pervezetés körében pedig nem tudják lehatárolni, korlátok közé szorítani a felek előadásait, mindenkit hagynak kibeszélni, egyszerűen azért, mert sok esetben kevés határozottság jellemzi a tárgyalásvezetést.
Most még egyszer visszatérnék arra, hogy egy előkészítő szakasz szükségeltetne az eljárás korai szakaszában, hogy a bíróság később ilyen helyzetbe ne jusson.
A felek egyenjogúságára való hivatkozás is elfogadhatatlan. Olyanokat igyekszik egyenlő mércével mérni, akik nem egyenlőek. Anyagi, szellemi, értelmi, felfogásbeli különbségek vannak az emberek között, s nem biztos, hogy tehetnek is róla. Éppen az egyenlőtlenséget igyekezett kiküszöbölni a hatályos törvény a kitanítási kötelezettséggel. Tagadhatatlan pedig, hogy a jogérvényesítés terén is akadnak egyenlők és még egyenlőbbek, vannak, akiknek a rendelkezésére képzett ügyvéd vagy ügyvédek állnak, míg másoknak erre nincs pénzük, és ezért elesnek a jogérvényesítéstől. Ha ugyanis rosszul kezdenek hozzá, akkor nem érnek célt, elutasítják a keresetüket, vagy nem tudják érvényesíteni az őket megillető követelést, mert a bíróság nem oktatja ki: mit és hogyan tegyen, hogy járjon el eljárása során.
Túl szépen hangzik, hogy a vitát eldöntő bíróság modellje kívánatos de milyen vita az, amit egyenlőtlen felek folytatnak? Megint csak annak lesz joga, akinek több pénze van, mint igazsága. Jól tükrözik ezt az indokolásban írtak is, ahol a törvény-előkészítő maga is elismeri, hogy a jogi képviselet által nyújtott szakszerűség általában kívánatos, de általános érvénnyel a Legfelsőbb Bíróság eljárásán kívüli körben csak akkor lehet előírni, ha az állam megfelelően gondoskodni tud az ingyenes képviseletről a jogkereső állampolgárok számára. Ennek hiányában ugyanis az igazságszolgáltatás elérhetősége oly mértékben csökkenne, amely a jogállamisággal már alig egyeztethető össze. Úgy hiszem, az általános kitanítási kötelezettség eltörlése pont ezt fogja eredményezni.
A törvényjavaslat a hivatalból elrendelhető bizonyítás lehetőségét általában kiiktatandónak tartja. Indokolása szerint a bíróság pártatlansága szempontjából aggályos, kedvezőtlen a perek futamidejére, és a felek aktivitásával ellentétes irányba mutat. Álláspontom szerint ez szűkítése az eljárási jogunknak. Az eddigi szabályozás szerinti nevesített eseteken túl hivatalbóli bizonyításra többnyire akkor került sor, amikor a fél valamely oknál fogva el volt zárva a bizonyíték beszerzésének lehetőségétől, például banktitok, szolgálati vagy munkahelyi titok, netalán hatósági vagy munkahelyi nyilvántartás igénybevételére volt szüksége, s ezt a bíróság hivatalos megkeresésére eddig kiadták vagy bocsátották rendelkezésére a megkereső bíróságnak. Ha ez megszűnik, az információ, lehetséges bizonyíték birtoklása eleve eldönti a pert, mert a fő szabály az, hogy annak kell bizonyítania a tényt, aki állít valamit, ha pedig nem tudja bizonyítani, akkor pervesztes lesz.
Egyébként az előterjesztéssel magam is egyetértek, azokkal a kifogásokkal, azokkal a bizonyos módosításokkal, amelyre itt utaltunk. Ennek az egész törvényjavaslatnak a lényege és célja is az legyen, hogy az eljárás mindinkább gyorsuljon, minél hamarabb fejeződjön be az állampolgárok és az állam érdekében.
Köszönöm szépen. (Taps.)