Tamássy István (SZDSZ)
TAMÁSSY ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvény indoklása szerint a közbeszerzési törvény körülbelül 120 milliárd forint közpénz elköltéséről rendelkezik. Ezen összeget különböző óvatos becslések szerint 70-80 százalékban építési célú beruházásra fogjuk fordítani. Ez az állítás indokolja azt a megkülönböztetett figyelmet, amivel a környezetvédelmi bizottság, illetve a környezetvédelmi bizottság építési és infrastrukturális albizottsága foglalkozott e kérdéssel. Mivel a törvény tervezete igen jól felépített, szakmailag korrekt, nyelvében következetes, egyszóval jó törvénytervezet volt, módosító indítványaink is más törvényekkel egybevetve viszonylag kevesebb számúak. A bizottság mindössze nyolc darab olyan módosító indítványt tett, melyeket az építési szakma érdeke indokolt. Röviden szeretnék szólni ezekről a javaslatokról.
A törvénytervezet 8. §-a (1) és (2) bekezdésében építészeti tervezés helyett építési tervezést javasoltunk, ami látszólag egyszerű módosítás, a szakma szempontjából azonban nem közömbös. Az építési tárgykör lényegesen szélesebb, a beruházásoknak lényegesen nagyobb körét fogja, mint az építészeti, s nyilvánvalóan az infrastrukturális beruházásokat tartalmazza.
A törvényjavaslat 9. §-ában javaslatot tettünk a törvény hatálya alá ki nem terjedő szolgáltatásokra. Ezek között szeretném megemlíteni a település- és területrendezési tervezést. A terület- és településrendezési tervezés teljesen külön műfaj, elsősorban szellemi szolgáltatás. Abban az esetben, ha tervezési díjakat vetnénk össze, egy olyanfajta árverseny keletkezne, amely mindenképpen a minőség rovására menne.
Fontosnak tartjuk a törvényjavaslat 74. §-ára tett módosító indítványunkat. Ez az építési beruházások esetén az ajánlattevőként szerződést kötő fél kötelessége megfelelő felelősségbiztosítási szerződésre. E törvénytervezet-módosítást az indokolta, hogy egy verseny esetén megfelelő tőkeerejű cégek mellett különböző kis kft.-k is elindulhatnak. Tételezzük fel, hogy mind a két típusú pályázó rendesen elvégzi a munkát, majd az egyik megszünteti a vállalkozását. A garanciális és szavatossági munkákra az egyik fél semmiféle lehetőséget nem nyújt az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő számára a biztosítás megkötése az a garancia, ami a későbbiekben érvényesíthető lesz a számára. S nyilvánvalóan még egy megjegyzés: ha a kisebb tőkeerejű vállalkozó nem számol azzal, hogy garanciális és szavatossági igényeket a későbbiekben meg fog valósítani, ennek a költségeit nem építi be a pályázatba. Így nyilvánvalóan lényegesen alacsonyabb díjösszegű pályázatot tud benyújtani, mint az, aki a későbbiekben is meg kíván maradni e területen.
A 9. §-sal összefüggően javasoltuk a 97. § módosítását, amely az 1964. évi III. törvény módosítását tartalmazza, melyben a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházás, hatósági építési engedélyezési tervdokumentáció, illetőleg az építési beruházással összefüggő terület- és településrendezési terv készítését megelőzően külön jogszabályban meghatározottak szerint tervpályázatot kell kiírni.
Végezetül szeretném elmondani, hogy a bizottsági viták során sok segítséget tapasztaltunk mind az előterjesztő, mind pedig a társbizottságok részéről, akik módosító indítványokkal támogatták módosító indítványainkat. Úgy gondolom, hasznos ügyet támogattak. Köszönöm támogató nyilatkozataikat.
Köszönöm szépen. (Taps.)