Keller László (MSZP)
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én a 34. pontban megfogalmazott módosító indítványomhoz kívánok részletesen hozzászólni, amelyben tulajdonképpen tizenhárom szakasz elhagyását javaslom, vagyis nem javaslom a közbeszerzési tanács megalakítását. Módosításom indoklásánál különös jelentőséggel bír a 15. §, amely a tanács hatáskörét és működését részletezi, valamint a 19. §, amely rendelkezik a közbeszerzési döntőbizottság létrehozásáról itt a feladatkörét még nem tisztázza, csak a későbbiek során.
Amikor módosító javaslatomat megtettem, a szükségesnek tartott feladatok vizsgálatából indultam ki, ahogyan majd el kell járni az államháztartási reform során is.
A törvényjavaslat tizenkét pontban határozza meg a tanács hatáskörét, feladatát. A tanács olyan költségvetési szerv, amelynek tagjai díjazás nélkül, látszólag társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Álláspontom szerint feladatainak egy része olyan, amit a kormány vagy az illetékes minisztérium felkérésére a tanácsban tervezett résztvevők vagy maguk a minisztériumok elláthatnak. Ilyenek például: a törvény érvényesülésének figyelemmel kísérése, jogszabálytervezetek véleményezése, a tanács működésével kapcsolatos jogszabályok végrehajtását elősegítő ajánlások készítése, nemzetközi kapcsolattartás, oktatás szervezése nem sorolom tovább.
(20.00)
A másik része a döntőbizottság működésével kapcsolatos: létszámot állapít meg, kinevez, elbírál, összeférhetetlenséget, szervezeti szabályzatot, költségvetést fogad el. És végül van három olyan feladata, amelyet valóban el kell látni valamilyen szervezetnek. Az egyik ilyen: kiadja a közbeszerzési értesítőt; a másik: tagjai útján ellátja az 51. § (2) bekezdésben meghatározott feladatokat, vagyis részt vesz saját maga vagy meghatalmazottja útján a pályázatok bontásánál; és végül a harmadik: minősíti a szállítókat.
Az első feladat megoldható, más helyen a megoldás is megfogalmazásra került. A Miniszterelnöki Hivatal a privatizációs törvény szerint száz százalékos tulajdonosi jogokat gyakorol a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-nél, tehát a megoldás kézenfekvő számomra. Példaként említhető a cégközlöny-kiadás, évek óta tanács nélkül is jól működik.
A második feladat: a pályázatok bontásánál való részvétel. Szintén elvégezhető, méghozzá garantált felelősségi rendszerrel, más, meglévő intézmény igénybevételével. Nevezetesen: lényegesen jobb megoldásnak tartom, ha a pályázat bontásánál közjegyző vesz részt, és a jegyzőkönyvet ő hitelesíti. Én közjegyzői okiratban gondolkodtam, de Bauer Tamás javaslatát elfogadhatónak tartom, aki a jegyzőkönyvet közjegyzői hitelesítéssel gondolja ellátni. Ez irányú módosító javaslatomat egyébként a gazdasági bizottság támogatta, és a költségvetési bizottság több mint egyharmada is támogatta.
A harmadik feladat: a beszállítók minősítése. Hasonlóan más tevékenységhez, kormányrendelettel és a szintén meglévő szervezetekkel elvégezhető. Erre vonatkozóan egyébként kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be a tisztelt Háznak. Így egyébként kiküszöbölhető az az ellentmondásos helyzet, hogy hét ajánlattevőnek belülről van lehetősége a minősítési szabályokat alakítani, és minősíteni az ajánlattevőket, köztük azokat a szervezeteket is, amelyeket a tanácsban képvisel ez nem igazán tűnik korrekt megoldásnak.
És van még egy igaz, nem feladata, hanem lehetősége, és nem a tanácsnak mint testületnek, hanem a tagnak: nevezetesen, a 79. § lehetőséget kínál arra, hogy eljárást kezdeményezzen a döntőbizottságnál. Megítélésem szerint ez a korrupció melegágya, ilyen lehetőséget kinyitni a törvényben. Ugyanis a tanács tagjának felelősségét semmi nem szabályozza. A tanácsnak van legalább hét ajánlattevő tagja, akiknek törvény által biztosított lehetőségük, hogy a döntőbizottságnál a közbeszerzési folyamatot megakasszák, és ezzel a lehetőséggel élni is fognak föltehetőleg, ha az általuk képviselt szervezetnek ez érdekében áll.
A 19. § értelmében a tanács mellett döntőbizottság működne, amely a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek jogorvoslatát hivatott intézni. A vezérszónoklat során részletesen kifejtettem a döntőbizottsággal kapcsolatos aggodalmaimat amit a részletes vita hátralévő részében is szeretnék még tovább kifejteni. Itt most csak annyit: a jogsértő ügyek intézése legyen a bíróságok dolga, és ha azok nem megfelelően működnek, akkor ezt a gondot kell orvosolni, nem pedig új szervezetet létrehozni úgy, hogy a végső szót végül is csak a bíróság fogja kimondani.
Itt kell szólni arról, hogy a módosító javaslatok bizottsági vitájánál felmerült a versenyhivatal szerepvállalásának szükségessége. A versenyhivatal más szerepre hivatott. A közbeszerzésnél konkrét szerződéseket kell adott esetben megítélni, és a pártatlan jogorvoslatot a bíróságnak kell biztosítani.
Végezetül: az én megítélésem az, hogy a nemzetközi gyakorlat sem támasztja alá a törvényben javasolt intézményrendszer létrehozását és működtetését.
Köszönöm szépen.