Szent-Iványi István (SZDSZ)
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar-moldvai alapszerződésre vonatkozó tárgyalásokat még Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter úr vezetése alatt kezdtük meg, méghozzá korábban, mint ahogy a 1201-es határozatot az Európa Tanács elfogadta volna.Az alapszerződés szövege nagyjában és egészében elő volt készítve aláírásra, néhány kérdésben maradtak fenn rendezetlen és egyeztetetlen pontok, ezeket kellett az elmúlt időszak folyamán egyeztetnünk.
A magyar fél felvetette azt, hogy az Európa Tanács által időközben elfogadott 1201-es határozatot is tekintsük az alapszerződés részének, ettől azonban a moldvai fél elzárkózott. Elzárkózott azért, mert még nem tagja az Európa Tanácsnak, Moldva ezt Jeszenszky úr jól tudja, aki a moldvai felvétel raportőre most van a felvételi eljárás alatt. Azért zárkózott el, mert úgy ítélte meg, hogy a kérdésnek ez a rendezése a kétoldalú kapcsolatok keretein belül nem indokolt.
Szeretném felhívni Jeszenszky képviselő úr figyelmét is, hogy mióta ez a 1201-es határozat az Európa Tanácsban elfogadásra került, négy alapszerződés született meg: a magyar-török, a magyar-kazah, a magyar-szlovák és most a moldáviai. Ezek közül egyedül a magyar-szlovák tartalmazza érthető okoknál fogva a 1201-es határozatot. Érthető okoknál fogva ez az, amelyik a legrészletesebben foglalkozik az Európa Tanács határozataival, hiszen erre a kérdésre azokban az alapszerződésekben fektetünk nagyobb hangsúlyt, ahol nagy létszámú magyar kisebbség él és ahol az ő érdekeik szempontjából fontosnak tekintjük annak belefoglalását.
Adataink szerint Moldvában 300 magyar nemzetiségű él, Magyarországon moldvai nemzetiségűek nem élnek, ezért nem éreztük feltétlenül fontosnak, hogy ebben a szerződésben csakúgy, mint más szerződésekben, a magyar-kazahban, a magyar-törökben erre a kérdésre különös hangsúlyt fektessünk. Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat fogadja el. (Taps a bal oldalon.)