Kis Zoltán (SZDSZ)

1995. április 24.

DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A kérdés végével kezdeném, mert az egyszerűbb. A piaci kilátások mind külföldön, mind belföldön viszonylag jók, jelen pillanatban a mezőgazdasági termékek értékesítése megfelelő jövedelemhányaddal biztosítható. A kérdés első része viszont pár évet késett. Valamikor '85-'86-ban még aktuális lett volna, hogy ilyenkor tavaszi idő szerint a kormány elindul és megköti a felvásárlási szerződéseket, és az állam kontójára, az adófizetők pénzére felvásárolja azokat az árukat, amelyek később eladhatatlanok, illetve amelyeknek az értékét így a piac nem ismeri el. 1990 óta állami felvásárlás nincs, és nem is tervezzük, hogy ilyet beépítsünk addig, amíg ebben az országban piacgazdaságot próbálunk létrehozni. Azonban arra az öt fő termékre, amelynek előállítása stratégiai fontosságú így a kukorica, a búza, a tej, a szarvasmarha, a sertés garantált árak meghirdetésére kerül sor. Ez ebben az évben is megtörtént, az előző évben is megtörtént. Ennek a garantált árnak az a feladata, hogy az esetleges piaci zavar esetén az ilyen terméket előállítóknak az önköltséget kompenzálja állami pénzből. Ez nyilván nyereségtartalommal nem bírhat, ez egy olyan megkötött és később felbontott szerződésnek a garanciája lehet, amely a termelés biztonságát hosszú távon fenntartja.

Még egyszer ismétlem, tehát nem tervezzük ennek a körnek egy olyan bővítését, amely a piaci viszonyoktól elszakadva, gyakorlatilag a közpénzekre appelálva nem kényszeríti a termelőt is arra, hogy alkalmazkodjon a piachoz és keresse annak felvevőképességét, akkor és azt vessen, azt állítson elő, amire az adott piac igényeként az értékesítés biztosítható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)