Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Legfőbb ügyész úr 1995. február 21-ei válaszában a Gerő László és Markovics Béla által okozott 120 millió dolláros kár ügyében feltett kérdésekre röviden válaszolt. Ez a közvéleményt nem nyugtatta meg, nem volt kielégítő. Válaszának lényege: nem történt a jelenlegi Btk. szerint bűncselekmény, ilyenről tudomása a devizabűntettről szóló feljelentésből, sem máshonnan nem volt. A kár a pénzintézeti műveletek kockázata, a veszteség önmagában nem bűncselekményi ok.1989-90 táján sajtócikkek jelentek meg, hogy Gerő László volt ávós tiszt miként rabolta el Bécsből 1961-ben Ábrányi Aurélt, a Szabad Európa Rádió munkatársát, s hogyan tűnt el az a 120 millió dollár, amit ő, mint az Interag vezérigazgatója a Magyar Nemzeti Banktól kapott. Gerő társa Josef Schmidt 40 millió dollárért Santa Fé-ben egy üzemképtelen olajfinomítót vásárolt. A tranzakciót Gerő Lászlónak Liechtensteinben bejegyzett postafiók cégén keresztül bonyolították le. A 120 millió dollár forintértéke nagyobb, mint amennyi egy új Nemzeti Színház felépítéséhez szükséges lenne.
Ilyen előzmények után mi történt? Az MNB megvárta a törvénymódosítást, az életbe lépést megelőző napon tett feljelentést devizabűntett miatt. Ügyészség annyit állapít meg, hogy a feljelentett devizabűntett már csak szabálysértés.
A 120 millió dollárral mint vagyoni hátránnyal nem is óhajt foglalkozni, s az ügyészi tudomás hiánya magyarázza, hogy a feljelentés kiegészítése iránti igény korábban fel sem merült. Vizsgálni sem hajlandó, miképpen tűnhetett el a 120 millió dollár.
Kérdés: az ügyészség miért nem követelte az MNB-től az ügy kivizsgálását? Miért nem alkalmazott külső szakértőket? Mit szól legfőbb ügyész úr a feljelentés időzítéséhez?
Felhívom legfőbb ügyész úr figyelmét eddig nem említett személyeknek esetleges bűnsegédi tevékenységére, illetve bűnszövetség gyanújára és a bűnpártolás lehetőségére.
Tájékoztatom legfőbb ügyész urat, hogy Bécsben Gerő úr ellen már hosszabb ideje büntetőeljárás folyik az Ábrányi-ügy miatt, akit akkor 13 évi börtönre ítéltek, majd szabadulása után örökre eltűnt, feltehetően meggyilkolták.
Látszik, Ausztria európai jogállam, ahol 33 év után is olyan üggyel foglalkozik a büntetőbíróság, amely régi is és Ausztria érdekeit csak közvetve sértette: az elkövetők és az áldozatok is magyarok voltak. Jogállamiságból van mit tanulni az osztrákoktól a magyar ügyészségnek, tisztelt legfőbb ügyész úr.
Az alábbiakat kérdezem legfőbb ügyész úrtól:
1. A perben az osztrák bíróság kérdésére, hogy honnan volt ennyi pénze, Gerő úr azt válaszolta, hogy a magyar államtól kapott a forradalom után 120 millió dollárt. Igaz, hogy ez 30 évvel később volt, de nyilvánvalóan igaz.
Figyelemmel kíséri-e az ügyészség a bécsi pert, különös tekintettel a 120 millió dollárral kapcsolatos kijelentésekre?
2. Az 1994. évi XIX. törvénnyel kihirdetett strasbourgi bűnügyi jogsegélyegyezmény 3. cikke lehetőséget biztosít általában bizonyítékok beszerzésére. A kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke szerint a jogsegélyt még pénzügyi bűncselekmények esetében sem tagadják meg.
Élt-e ezzel a lehetőséggel az ügyészség, hiszen Gerő úr tartózkodási helye ismert?
3. Gerő úr a tervben kijelentette, hogy a magyar államtól nyugdíjat kap. Nyilván "jól megérdemelt, áldásos tevékenységéért!" Megvizsgáltatta-e az ügyészség, hogy Gerő úr valóban élvezi-e a magyar állam gondoskodását? Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)