Györgyi Kálmán
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt köszönöm a kérdéseket. Engedjék meg, hogy ezek megválaszolása előtt egy általános megjegyzést tegyek.Az ügyészség a pénzintézeteknek nem felügyelő hatósága, a pénzintézetek hitel- és egyéb ügyleteiket nem ügyészi jóváhagyással kötik. A pénzintézetekről és pénzintézeti tevékenységről szóló törvény szerint a banktitok az ügyészség előtt is titok, kivéve azt az esetet, ha büntetőeljárás van folyamatban. Büntetőeljárás elrendelésére akkor kerülhet sor, ha bűncselekmény alapos gyanúja állapítható meg.
Az itt ismételten napirendre került kérdés kapcsán az ügyészséghez devizagazdálkodás megsértése miatt érkezett feljelentés, 1993. május 14-ei keltezéssel. Képviselő úr azt kérdezi, mit szólok a feljelentés időzítéséhez? Én azt nem tudom, hogy a feljelentést időzítették-e, a feljelentés időpontja azonban meglepett, mert évekkel korábban lebonyolított ügyeletekkel kapcsolatban tették meg.
Képviselő úr tényként ismételten közli, hogy a Magyar Nemzeti Bankot 120 millió dolláros kár érte. Ez nyilván tévedés. Erről ebben a Házban Békesi László pénzügyminiszter úr 1994. október 25-én nyilatkozott, Torgyán József képviselő úr interpellációjára adott válaszában.
(15.50)
Mindaddig, amíg a hitelügyletekkel kapcsolatban bűncselekmény alapos gyanúja fel sem merül, a pénzintézet vesztesége az ő ügye, és én a veszteségről tájékoztatást nem adhatok.
A képviselő úr bírálhatja, hogy a feljelentés megtételével késlekedtek. De a feljelentés elmulasztása e körben nem bűncselekmény, a feljelentés elmulasztása önmagában pedig nem valósít meg bűnpártolást. De ha így is lenne, az úgynevezett alapcselekmény a devizacselekmény bűncselekményi minőségének a megszűnése kihat a bűnpártolásra is. A deviza-bűncselekmény tényállásának a módosítását 1993-ban az Országgyűlés igen nagy többséggel fogadta el.
A bűnsegélyről és a bűnszövetségről én is rendelkezem ismeretekkel, de bűnsegély csak elkövetett tettesi cselekményhez kapcsolódhat, a bűnszövetség pedig önmagában nem értelmezhető, csak olyan elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben, amelynek minősítő körülményeként a törvény ezt meghatározza.
Ami a Bécsben Gerő úr ellen folyó büntetőeljárást illeti, ebben az ügyben az osztrák hatóság jogsegélykérelemmel fordult az illetékes magyar hatósághoz, amely ezt teljesítette. Erről részletesebben nem szeretnék szólni, mert a megkeresést az Igazságügyi Minisztérium teljesítette, és az ügy az igazságügy-miniszter úr feladatkörébe tartozik.
Ami az osztrák elévülési szabályokat illeti: az osztrák Btk. 57. § (1) bekezdése szerint az életfogytig tartó vagy a tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmények büntethetősége nem évül el. A magyar Btk. elévülési szabályait legutóbb az 1993. évi XVII. törvény módosította. Ezek a szabályok visszaható hatállyal nem alkalmazhatók.
A bécsi tartományi büntetőbíróság előtt folyó eljárásról tudok; a képviselő úr által említett kijelentést nem ismerem; nem tudok arról, hogy a bécsi eljárásban ügydöntő határozat született volna.
Az osztrák hatóságokhoz az említett törvény alapján és a két ország közötti jogsegélyegyezmény alapján bűnügyi jogsegély iránti megkereséssel akkor fordulhatnék, ha Gerő László ellen Magyarországon büntetőeljárás folyna.
Arról, hogy Gerő László úr kap-e nyugdíjat, azért nem tudok felvilágosítást adni, mert ez nem az én feladatkörömbe tartozik.
Szeretném képviselő úrnak felajánlani, hogy ha az üggyel kapcsolatban bármilyen információra igényt tart, az ügyészség készséggel áll rendelkezésére.
Tisztelettel kérem képviselő urat, válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Taps a bal oldalon.)