Kis Zoltán (SZDSZ)
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Az interpellációban felvetett problémák mindennaposak, immár három éve, azóta, hogy ez a földkárpótlási eljárási szabály megalkotásra került, amely ellen a kisgazdapárt már akkor is tiltakozott, az ellenzékkel együtt. (Taps a kisgazdapárt soraiban.)Sajnos, az 500 forint aranykoronánkénti licit amelyek az első körbe bekerültek és a korábbi országgyűlési képviselők által is szorgalmazott eljárások következtében a föld gyakorlatilag elfogyott. Ehhez képest még egy újabb kárpótlási törvény megalkotására került sor, amely változatlanul lehetőségként biztosította, hogy az 500 forintos, a legalsó, a legminimálisabb árral a kijelölt földeknek gyakorlatilag kétszeres igényét jelentse be a korán ébredők számára. Ott, ahol még egyetlen kárpótlás sem történt valóban van ilyen , annak az az oka, hogy magában a földalap kijelölésében sem tudtak az érintettek megállapodni, a törvény szerint ami álláspontom szerint egyébként helyes a bíróságnak kell döntenie, és ezek a bírósági eljárások immáron két-három éve folynak. A jogerős ítélet alapján a földkijelölések és a földalapok jóváhagyását követően az árverések itt is meg fognak kezdődni.
Azt mondja ön és ebben is igaza van , hogy így a kárpótlási jegy értékét veszíti, nagyban devalválódik. Ha a földárverésre sor kerül, ott valóban kamataival növelt értékben számítják be, de már látjuk, hogy mindenki ebbe a körbe nem fog bekerülni. Így arra törekszünk, hogy a privatizációs törvény elfogadását követően olyan állami vagyont és olyan részvényt tudjunk felajánlani, amely a kárpótlási jegy viszonylagos értékállóságát megteremti. Nyilvánvalóan a jelenlegi kamattal növelt névértéket soha nem fogja elérni a jelen pillanatban több mint 216 milliárdnyi kárpótlási jegy, mert kamattal növelt értékben erről van szó, amit majd a pénzügyminiszter úrnak lesz a feladata ebből a társadalomból valahogy kiszedni, mert valahol azért ezt is meg kell fizetnünk.
Mit tervezünk a 2-es kárpótlás kapcsán? Tervezzük és ez már a kormány előtt van , hogy a kívülállók igénylési jogosultságát tehát akik nem helyben laknak szűkítsük. A jelenlegi 50-50 százalékos megosztást úgy tervezzük, hogy 80 százalékban csak helyben lakók és mindössze 20 százalékban engednénk be a külsősöket, ami kiváltképp a főváros és a nagyobb városok környékén azt a visszaélést lenne hivatott tompítani megszüntetni soha nem lehet , illetve szűk mederbe terelni, amely nem amiatt ilyen magas, hogy ezt a földet művelni szeretnék az illetők, hanem azért, hogy művelési ágának megváltoztatásával, későbbi felparcellázásával egy extrajövedelemre tegyenek szert. Így a földtörvény módosításánál azt is tervezzük, hogy a földvédelmi illetéket meg fogjuk emelni. Tehát magyarán: még drágábbá tesszük a föld művelésből történő kivonását, természetesen azokban az esetekben, amelyek nem a föld rendeltetésszerű működtetéséhez szolgáló öntözési, beruházási felépítmények létrehozását, hanem mondjuk üdültetési, szórakoztatási és sportcélokat szolgálnak, és emellett az adóztatásnál is figyelemmel kísérjük az ilyen extrajövedelmek megjelenését. Tervezzük továbbá a strómanok kiszűrésére, hogy a licitálásoknál a megbízottak körét szűkítsük, tehát itt a polgári törvénykönyv hozzátartozó körére vonatkozóan, illetve itt egy speciális esetben megengednénk az ügyvédi meghatalmazást is, mert ezt az általános jogelvek mellőzése nélkül nem tudnánk kiküszöbölni. A visszaélés lehetősége változatlanul adott lesz, de talán a kormányzat és az illetékes hivatalok részéről erősíteni tudjuk a rálátást.
(16.30)
Ezek a szomorú tények, ezek azok a napi problémák, amelyekkel együtt kell élnünk és amelyet szeretnénk ez év végére, legalábbis a föld vonatkozásában, úgy lezárni, hogy minél kisebb érdeksérelmet szenvedjünk el, mert ezt a törvényi anomáliát valamennyiünknek nemcsak a földhöz jutóknak és a földhöz nem jutóknak , az egész társadalomnak viselnie kell. Kérem, szíveskedjék válaszomat elfogadni. Köszönöm. (Taps.)